Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A főváros és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat átlalános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
792 rendeletében irányít, és esetleg – ahogy az előterjesztésben van – ez a kerületi önkormányzat még bele sem szólhat ennek a rendeletnek a kialakításába. A napokban hozzám került egy felhívás, a lényegét hadd mondjam el. Információik szerint a beterjesztett fővárosi törvény túlzott centralizációs törekvéseket fejez ki, a szükségesnél nagyobb hatáskört és több vagyont biztosítva a fővárosi önkormányzat számára, háttérbe szorítva ezzel a fővárosi kerületek érdekeit. Minderre tekintettel az Országgyűléshez kívánunk fordulni, hogy ezt akadályozzuk meg. Felhívják a többi budapesti kerületi önkormányzatot is a csatlakozásra. Ezt a felh ívást egy fővárosi kerületi képviselőtestület szavazta meg és adta ki. Ne hagyjuk, hogy ezeket a jogokat elvegyék, képviselőtársaim, erre kérem Önöket. (Gyér taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Következő felszólalónk Darvas Iván, a Szabad Demokraták Szöv etségének képviselője. Nem kíván szólni. Köszönöm. Palotás János, a Magyar Demokrata Fórum képviselője a következő felszólaló. Átadom a szót. Felszólaló: Palotás János (MDF) PALOTÁS JÁNOS (MDF) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy saját go ndolataim elmondása előtt néhány délelőtti és számomra figyelemre méltó felszólalásra nagyon röviden reagáljak. Ebből az egyik, és talán különösebb indoklást nem is igényel, az a felszólalás volt, amely azt mondta, hogy Budapestet nem szabad összehasonlíta ni Londonnal, Párizzsal vagy Berlinnel. Szerintem se, mert Budapest sokkal szebb. (Gyér taps.) A másik, amit fontosnak tartanék, bár itt egy kicsit tartok arra a mezőre rálépni, amit Ráday Mihály képviselőtársam mondott el, hiszen ő ebben azért lényegesen jártasabb, bár képviselőtársam tudja, hogy Budapestnek nagyon sokszor udvaroltunk együtt: ő mint a város megszállott védője – de én azt hiszem, ez pozitív fogalom – , én mint vállalkozó, ő udvarolt, én időnként meghódítottam. (Derültség.) Így számomra legal ább olyan jelentőségű a Lánchíd, a Szabadság híd, az Andrássy út vagy a sikló, amely annak a vállalkozásnak, amelyben én is részt vettem, igen jelentős referenciaterülete. Ez olyan terület, ami miatt én is nagyon jól érzem magam Budapesten. Barátaimmal, ak ár másokkal is szívesen sétálok ebben a fővárosban, illetve a Belvárosban, bárhol. Ugyanakkor azzal a képpel, amit Ráday Mihály képviselőtársam mondott, némileg vitatkozom, bár nem biztos, hogy a dolog vita. Az egyik dolog az, hogy szerinte van egy szép nő , amit nem szabadna darabokra szedni. Szerintem egy szép nőn van 22 olyan értékes pont és terület, ami nem feltétlenül szétszedést jelent. Ennél talán továbbmennék az én megközelítésemben. Nem tudom, hogy az "egy szép nő" a kívánatosabb fogalom, vagy hogy tetszene nekünk 22 szép nő. Nekem ez az utóbbi kép is meglehetősen tetszik. Azt hiszem, az a gondolat is fontos, hogy hogyan használ egy nőnek, ha egyetlenegy valaki birtokolja, vagy huszonketten udvarolnak neki. Valószínűleg a hölgynek is jobban tetszik, de többet is produkál, ha 22 udvarlója van. Éppen ezért nekem szimpatikus az a megoldás, ha 22 nagyon szép, erős és saját véleményét is megvalósítani tudó kerület száll be ebbe a ringbe. Szeretném képviselőtársaimnak elmondani – bár talán tudják – , én Buda pest XVI. kerületének egyéni választókörzetének képviselője vagyok. Ezért meggyőződésem, hogy akár elfogult is lehetek ennek a törvénytervezetnek a vitájában. Minden további nélkül megengedhetném magamnak, hogy akár protekcionista, akár más módon úgy gondo ljam, hogy előtérbe kell helyezni annak a kerületnek, vagy egy kerületnek az érdekeit, hiszen nekem ebben az esetben az a feladatom. Ez a Parlament akkor fog jó törvényt alkotni, ha különböző érdekek megszólalnak, és ebből sikerül egy megfelelő törvényt al kotni.