Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - REMPORT KATALIN, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ)
759 alkalmatlan. Mégis az SZDSZ parlamenti frakciójának azzal a dilemmával kell szembenéznie, hogy megpróbálja a törvénytervezetet a Kormánynak visszaadni és a tárgyalását elnapolni, vagy pedig módosító indítványok sorával kiegészíteni oly módon, hogy ez a törvény mégis megszülethessen. Mi ezt az utóbbi alternatívát fogadtuk el, hiszen mindnyájan tudjuk , hogy a főváros immáron nem maradhat törvény nélkül, a fővárosnak működnie kell, az önkormányzatok helyzete az egész országban meglehetősen reménytelen a kormányzati munka hiányosságai miatt, és ebből fakadóan a parlamenti késedelmek miatt. A törvényterve zet előkészítése során megpróbáltuk figyelemmel kísérni azt az egyeztetési folyamatot, amelyet a Belügyminisztérium illetékesei, illetve a fővárosi önkormányzat képviselői és a fővárosi kerületi önkormányzatok között folyt. Egyfelől meg kell állapítani, ho gy a fővárosi kerületek és a főváros meglehetősen egymásra utaltak, másfelől az önkormányzati törvényben foglaltak miatt a kétszintű önkormányzat speciális rendszere miatt helyzetükből adódódan ellenérdekeltségek is vannak közöttük. Ezért volt rendkívül fo ntos az, hogy a fővárosi kerületek és a fővárosi közgyűlés közti egyeztetési folyamat hogyan halad előre, milyen konszenzusra tudnak jutni a törvénytervezetet illetően. Az államtitkár úrtól elhangzott, hogy a törvénytervezetbe beépítették a fővárosi közgyű lés szakértőinek, illetve a fővárosi kerületek képviselőinek, polgármestereinek, szakértőinek véleményét. Úgy érezzük, hogy erre nem került sor ebben a törvénytervezetben, hiszen az fővárosi önkormányzat, a fővárosi közgyűlés szakértői és a fővárosi kerüle tek képviselői között megegyezésre csak a legutóbbi időben került sor, már jóval a törvénytervezet benyújtása után. Ez a megegyezés mégis megszületett, és az SZDSZ álláspontja nagyjából ezt a megegyezést követi. A főváros esetében az önkormányzati törvény teremtett egy nehezen feloldható ellentmondást, amikor kimondta, hogy ugyanazon a területen két egyenlő jogokkal felruházott települési önkormányzat létezik, melyek között nincs függőségi viszony. Tekinthetnénk, vagy tekinthetjük ezt egy nagyszabású kísérl etnek is, hiszen sem Magyarországon nincsenek ennek hagyományai, ugyanakkor a nyugateurópai példák más megoldásokat követnek. Budapest székesfőváros kerületi elöljáróinak hatáskörét szabályozó 1893as XXXIII. számú törvénytervezet szerint a kerületi elölj áró a fővárosi önkormányzat puszta végrehajtója volt, és a fővárosi kerületek önkormányzattal nem rendelkeztek. Ugyanakkor szakértői véleményeink szerint NyugatBerlinben 12, Hamburgban például 7, nem jogképes kerületre van felosztva a város. Tehát ez a kí sérlet, amelyet ez a törvénytervezet jelent, valóban kísérletnek tekinthető, és ennek az összes ellentmondásával együtt kell kezelnünk ezt a problémát, hogy ezek az ellentmondások ne eredményezzék a működőképesség megbénulását. Ha viszont belevágunk ebbe a kísérletbe, akkor választ kell adni arra, hogy miként osszuk meg egyrészt a feladat- és hatásköröket a kerületek és a fővárosi önkormányzat között, hogyan oszoljanak meg a bevételi források, és a vagyontárgyak körét hogyan osszák meg a fővárosi és a kerül eti önkormányzatok között. Ennek rendezéséhez ugyanakkor számos törvény hiányzik. Hiányzik az államháztartási törvény, nincsen még törvény az államkincstári tulajdonról, nincsen földtörvényünk, privatizációs törvényünk, vagy törvény az önkormányzatok tulaj donáról, nincsen koncessziós törvényünk, sőt annak ellenére, hogy az önkormányzati törvény ugyan rendelkezett az önkormányzatokhoz kerülő tulajdonok egy szűk köréről, de ezekhez sem tudnak hozzáférni ezek az önkormányzatok, hiszen nem működnek a vagyonátad ó bizottságok sem. Ugyanakkor nemcsak a megosztás tartalma, hanem a mechanizmusa is nagyon fontos, hogy hogyan rendezzük azt a mechanizmust, amelyben ezek a feladatok, bevételi források és vagyontárgyak megosztásra kerülnek a kerületek és a főváros között. Ezért rendkívül fontos, hogy ez a törvény életképes módon rendezze az érdekegyeztetés mechanizmusát egyrészt a kormányzat és a főváros között, másrészt pedig a főváros és a főváros kerületei között.
