Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SZILASY GYÖRGY (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - HALÁSZ ISTVÁN (MDF)
743 SZILASY GYÖRGY (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A r észletes vitában szeretném kifejteni gondolataimat. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Halász István a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Halász István (MDF) HALÁSZ ISTVÁN (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Nem gondoltam, hogy második hozzászólóként Áder János után kapok szót az általános vitában, de nagyon szerencsés ez a sorrend, mert nagyon sok mindenben egyetértek az előttem szóló Áder Jánossal. Én ezt a törvényt trójai falónak neveztem el magam akkor, amikor elkezdtem olvasni, mert az általa említett 40 törvényhelyből nagyon sok olyan törvényt próbál módosítani, amire a jelen pillanatban semmi szükség nincs. Csak utalnék arra, hogy nemrégen, december elején fogadtuk el az építési törvénynek a módosítás át, akkor nagy vitát kavart az a kérdés, hogy mélyebben belemenjünk az építési törvénybe, vagy csak egy időpontot változtassunk meg. Ez a törvényjavaslat egy olyan csomag, amely az önkormányzatok, a köztársasági megbízottak, egyes hatóságok feladat- és hat ásköreit választja szét, vagy megpróbálja szétválasztani. Két kérdéskört érintenék a hozzászólásomban igen röviden, majd a részletes vitában fogok visszatérni ezekre. Az építési tilalom kisajátítás, kártalanítás kérdésköre és az építésügyi hatósági feladat okat ellátók kérdése. 1990 márciusában az előző parlament elmondta a deregulációnak nevezett törvénycsomagot, ami nagyon hasonlít ahhoz, ami most előttünk fekszik, abban el volt helyezve néhány időzített bomba a talpunk alá, amit csak később sikerült hatás talanítani. Ilyen volt az előbb már utalt építési törvény. Mit jelentett volna, ha ez a bomba felrobban? Azt jelentette volna, hogy 1991. január elsejétől vagy az összes építési tilalmat fel kellett volna oldani, vagy pedig az összes rendezési terv hatályá t veszítette volna. Ezt sikerült az utolsó pillanatban hatástalanítani, és 1992. január 1jére eltolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az előző törvénymódosítással szinte egy időben benyújtott ezen törvény által megkísérelt szabályozásra most egy hónap e lteltével visszatérjünk. Az építési törvényt nem lehet egy paragrafussal toldozvafoldozva megoldani, ez egy sokkal komplexebb kérdés, az építési kisajátítás vagy a hatósági kérdéskör. Mivel az új önkormányzatok csak 1990 késő őszén jöttek létre, ezért nem volt senki, aki ezekre a kérdésekre figyelhetett volna. A régi tanács már nem figyelt, az új önkormányzatoknak pedig más gondjuk is volt. Építész lévén én csak erről a két kérdéskörről szeretnék beszélni, mások majd nyilván más kérdést is érintenek. Örök dilemmája az építészeknek, az építőknek, hogy építési tilalommal, kisajátítással, korlátozási kártalanítással vagy egyéb módon biztosítsáke a közösség érdekeinek a védelmét. Nem egyszerű kérdés ez. Példázza az is, hogy az Alkotmány két paragrafusa is fogl alkozik ezzel: a 9. § (1) bekezdése a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesítéséről szól, míg a 13. § (2) bekezdése szerint a kisajátítás, a tulajdonkisajátítás csak kivételes esetben, közérdekből, teljes, feltétlen és azonn ali kártalanítás mellett lehetséges. Amikor az önkormányzatokról elfogadtuk az európai mértékkel mérve korszerű, liberális és önkormányzatbarát törvényt, akkor olyan utat választottunk, amelyik hosszú időre meghatározza cselekvési irányunkat. Ebbe a rendsz erbe nem illeszkedik az építési tilalom intézménye. Mert mi is az építési tilalom? Feladata elsősorban a területbiztosítás közérdekű építésekhez, például út, vasútépítéshez vagy nagyberuházáshoz, továbbá a közösség érdekeinek védelme, mint például egy tér ségben elrendelt építési tilalom – Balaton környéki tilalmakra gondolok – , vagy az egyén megvédése, amikor megtiltjuk az egyénnek, hogy egy veszélyes üzem mellé lakóházat építsen.
