Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 21. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FRAJNA IMRE (FIDESZ)
714 A jelenlegi hazai munkanélküliség azonban távol áll a munkanélküliség úgynevezett természetes rátájától, amit az Egyesült Államokban a Reagankormányzat időszaka alatt 6% körül becsültek. Úgyhogy a nemzetgazdaság jelenlegi, legalá bb ekkora veszteségeit nem a munkanélküliség, hanem az úgynevezett rejtett munkanélküliség okozza, amiről Okun, mint amerikai közgazdász vajmi kevés tapasztalattal rendelkezhetett, de biztosan állíthatjuk, hogy ennek a veszteségei még a valós munkanélkülis égnél is jóval nagyobbak. Ezekhez kell az itt beterjesztett törvény jelentőségét mérnünk. A törvényjavaslat véleményünk szerint megüti az európai mércét. A sajátos öszvérjellege ellenére, amelyben keverednek a biztosítási és segítségnyújtási elemek, sem t artalmaz több kompromisszumot, mint a nyugateurópai országok hasonló törvényei. Az, hogy a törvény jelen pillanatban rendszeridegen, nem a törvény, hanem a törvény környezetének a hiánya. Nincsenek meg az egyéb csatlakozó ellátó rendszerek, amit nem is eb ben a törvényben kéne szabályozni, hanem más egyéb törvényekben kiépíteni, ezért van, hogy a törvény némileg légüres térben mozog. A törvény öszvérjellege ennek ellenére számos veszélyt rejt magában, amiből a két legfontosabb veszély: az egyik az ifjúsági munkanélküliség, a másik pedig a hosszú távú munkanélküliség problémája. Ennek kezelése a biztosítási elv sérelme nélkül nem valósítható meg. A jogosultságnak az időbeni vagy társadalmi térbeni kiterjesztése pedig állandó deficitfinanszírozási vitákat fo g okozni, vagy pedig a segélybér arányt fogja lesüllyeszteni. Amiről kifejezetten szeretnék beszélni és részletesebben az általános vitában, az a fiatalok munkanélküliségének a kérdése. A fiatalok munkanélküliségének a kérdése a világon úgy van számon tar tva, hogy ennek igen nagy részét az úgynevezett frikciós vagy surlódásos munkanélküliség jelenti. Ez azt jelenti, hogy ebben az életkorban lévő emberek többször változtatnak lakóhelyet, megházasodnak, családot alapítanak, tehát rengeteg olyan egyéb hatás é ri őket, ami miatt sűrűn kénytelenek munkahelyet változtatni. Ez a munkanélküliség másik jellemzője, hogy rendszerint viszonylag rövid ideig tartanak a munka nélküli periódusok, addig, amíg az illető munkát talál. Sajnos, a hazai ifjúsági munkanélküliségne k nem ez a fő jellemzője, hanem a munkanélküliség másik csoportjába tartozó strukturális munkanélküliséghez kell sorolnunk, ami azt jelenti, hogy az illető azért nem talál munkát, mert képzettségének megfelelő munka vagy egyáltalán nincsen, vagy pedig a sz ámára elérhető távolságban nem található. Az ifjúság ebből a szempontból igen veszélyeztetett réteg. A 16 éves korig szóló tankötelezettség ellenére a nyolc általánost végzettek jelentős részének nincs lehetősége semmilyen továbbtanulásra. A pályakezdő fia talok száma a demográfiai hullámnak nevezett, valójában csak a reprodukciós szintet elérő növekedés miatt a következő években akár 30 ezer fővel is gyarapodhat. A gimnáziumot befejező, de tovább nem tanuló fiatalok között 1989ben 100 főre 37 darab állás j utott, és az elkövetkező évben tovább romlott ez az arány. Az általános iskolát befejező ugyanennél a csoportnál ez az arány 55 volt, de jelenleg már egyes körzetekben a nullához közelít; és ők azok, akikre a törvénytervezet szerint még a munkanélküli jára dék sem terjed ki. A másik nagy probléma az állami gondozásból kikerülő, évente 2200 fiatal esete. Ezeknek a 7080 százaléka semmiféle szakképesítéssel nem rendelkezik, és a pszichés sérüléseik, a beilleszkedő képességeik az átlagnál sokkal rosszabbak. Ez a tény önmagában olyan mértékű kritika, ami ezen a területen halaszthatatlanul sürgőssé teszi az intézkedések megtételét, tudván, hogy ennek az eredményei évek múlva érhetnek csak be. A fiatalok még egy rétege, ami halmozottan veszélyes, az úgynevezett hát rányos helyzetű fiatalok kérdése. Ide tartozik például a cigány fiatalok kérdése, de általában azoknak a fiataloknak a kérdése, akik semminemű szakképesítéssel nem rendelkeznek, hátrányos körülmények között élnek. Az ő számukra azért is muszáj különleges f igyelmet fordítani, mert ha nem tudnak elhelyezkedni,
