Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 21. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György):
701 Végül, de nem utolsósorban a tervezet széles körben módosítja a foglalkoztatási eszközöket is. Az erről szóló fejezet elsőként említi a képzés támogatását, ezzel is jelezve ezen eszközök kiemelkedő jelentőségét. Újszerű továbbá a munkaadók és a munkavállal ók együttműködését is feltételező megoldás a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására. Végül e körben a munkanélküliek vállalkozóvá válásának támogatásáról szóló rendelkezéseket emelem ki. A szabályozás annak érdekében, hogy a kezdő vállalkozó is érdekelt legyen egy sikeres üzlet beindításában, szándékoltan nem teljes gyámkodást céloz meg, hanem a vállalkozás kezdeti nehézségein kíván segíteni. A foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer újszerű finanszírozása az állami költségvetést a következő években sem m entesíti a jelentős kiadásoktól. A kötelező járulékfizetés rendszerében várható bevételek, azaz a munkanélküliek szolidaritási alapja túlnyomó hányadát ugyanis a törvény előírásai szerint a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozására kell for dítani. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozására lényegében az állami költségvetésből származó Foglalkoztatási Alap szolgál. A várható munkanélküliség nagyvonalú kezeléséhez számításaink szerint összesen 4%os munkanélküliségi járulék bef izetésére lett volna eredeti elképzelésünk szerint szükség. A/a alátöréssel benyújtott kiegészítés e vonatkozásban a 41., 42. szakaszt változtatja akként, hogy ez a százalékos arány összesen 2%. Ennek oka és indoka az, hogy a törvény benyújtását követően d ecember 31én a költségvetési törvénykor ugye megalkotásra került a Szolidaritási Alap 9 milliárd forinttal, amely önmagában egyfajta lehetőséget nyújt a pénzügyi finanszírozásra, így az előbb említett százalékos hozzájárulás vonatkozásában együttesen a 2% került megállapításra, mégpedig 1,5 és 0,5% arányában. Az Országgyűlés döntése alapján költségvetési támogatásként a foglalkoztatási eszközök finanszírozását célzó foglalkoztatási alap 12 637 milliárd forinttal, a munkanélküliek ellátására szolgáló munkan élküliek Szolidaritási Alapja pedig – mint már említettem – 9 milliárd forinttal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a munkanélkülieket ellátó rendszer működése a törvényben javasolt módon megindítható, továbbá, hogy a munkáltatói és a munkavállalói járulékf izetés mérsékelhető az előbb ugyancsak említett 2%ra, mégpedig 1991. július 1. napjától kezdődően. A 2% háromnegyed része a munkáltatókra, vagyis 1,5, egynegyed része pedig a személyijövedelemadómentesen a munkavállalókra hárulna. Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy a munkanélküliek ellátásának korszerű, közvetlenül a munkaerőpiaci szereplők irányítása alatt álló rendszere működésbe lépjen. A szükséges továbbfejlesztésre, illetve járulékfizetés, vagy az ellátások korrigálására már konkrét működési tapaszta latok ismeretében a munkavállalók és a munkáltatók, továbbá az önkormányzatok véleményének közvetlen megismerésével nyílna lehetőség. Megítélésünk szerint a demokratikus jogállamiság kiépítéséhez az is hozzátartozik, hogy rendelkezzünk egy korszerű, a társ adalmigazdasági feltételrendszerrel a változásokhoz igazodó, a foglalkoztatáspolitika tartalmát, kereteit, szervezeti rendjét, finanszírozását, foglalkoztatási érdekegyeztetés fórumait összefoglaló, egységes szemléletű törvénnyel. Erre figyelemmel kérem a tisztelt Ház tagjait, a foglalkoztatás elősegítéséről, a munkanélküliek ellátásáról benyújtott törvénytervezetünket megvitatni, majd ennek eredményeképpen azt elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm munkaügyi min iszter úr előterjesztését. A bizottságok állásfoglalása következik. Elsőként Csépe Béla kíván szólni. Felszólaló: Csépe Béla, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója
