Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 17. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Bejelentés a rendkívüli ülésszak napirendjének kiegészítésére - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
55 Viszont azt szeretném javasolni, hogy az új pénzügyminiszter úr, mihelyst tudja, mondjuk, a negyedévi elszámolá snál, pótolja azt a hiányt, amely a költségvetés készítésekor fölmerült, történetesen azt, hogy az ország valós gazdasági helyzetével, tényekkel és számokkal próbáljon elszámolni, mintegy megalapozva a költségvetést. Valamint javasolni szeretném, hogy ennek a költségvetésnek a végrehajthatósága érdekében, a sokak által borúlátóan megjelölt társadalmi krízisek elkerülhetősége érdekében készüljön a kormányzat által és előterjesztésében egy társadalmi válságkezelő program , amely minden olyan kérdést elkerülhetővé tesz, melyet nem kívánunk itt mi együtt sem, és nem kíván ez az ország sem; nem egyszerű szociális háló újrafoltozására gondolok, ennél sokkal konkrétabbra. Javaslom támogatni az Országgyűlés valamennyi tagja álta l azokat a racionális megtakarítási javaslatokat, amelyek különféle kiadások csökkentésével jönnek létre, melyeket az ellenzéki képviselők – avatott képviselők – már elmondtak. És tényleg nem sorolnám tovább, szinte valamennyi gondolat már elhangzott, rövi dséget ígértem, nem viccelve egy kis történettel szeretném befejezni hozzászólásomat. Az osztrák és a német határon találkozott két róka, és csapdába estek. Nem látták egymást, átszóltak egymásnak, és konstatálták, hogy rendkívül rossz helyzetben vannak. A z okosabb javasolja a butábbnak, hogy: tudod mit, rágjuk le a lábunkat, szaladjunk el, és az erdőszélen találkozzunk! Hosszú idő eltelik, és a butább róka nem jön, az okosabb visszamegy érte, és megkérdezi: hát mit csinálsz? Már mindhárom lábamat leharapta m, de mégsem tudok kiszabadulni. Szeretném javasolni, mi ne kerüljünk ilyen helyzetbe. Ez a három láb, amelyet már lerágtunk a negyedik helyett, a lakossági terhek, a megjósolható krízis és válsághangulat, az eddigi elhalasztott vagy elszalasztott gazdaság i lehetőségek helyett tett rossz intézkedések, melyek a gazdasági szférát, mint egyik lábunkat lerágták, és már elhangzott itt a padsorokban a harmadik, az önkormányzat. Mindez ahelyett történik, hogy egy egészséges, végrehajtható, gazdaságilag megalapozot t, és e nehéz helyzetben is reális költségvetést készítettünk volna. Köszönöm. (Gyér taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Mészáros István László képviselő, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Mészá ros István László (SZDSZ) MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Talán a gondviselés keze van abban, hogy Németh Zsolt képviselőtársammal egy csokorban szólalok fel, ugyanis én is az egyházak témájához szeretnék hozzászólni, mintegy szerves kiegészítéseként annak, amit képviselőtársam elmondott. Engedjék meg, hogy szokásomtól eltérően felolvassam mondandómat. Ennek kifjezetten csak az az indoka, hogy nem szeretném, ha gondolataim elcsaponganának a beszéd közben, é s így talán röviden lehet összefoglalni ezt a témát. Egy világnézetileg és vallásilag sokszínű országban a lelkiismeret és vallás szabadságának az a legfőbb biztosítéka, ha az állam semleges a világnézeti, hitbeli kérdésekben. Ez az igény fejeződik ki az á llam és az egyház elválasztásának alkotmányos elvében. Az elválasztás nemcsak az állam és az egyház szervezeti elkülönülését jelenti, és ezt fontos hangsúlyozni, mert manapság, mikor elválasztásról van szó, elsősorban erre gondolnak az emberek, hanem az ál lam és az egyház feladatbeli elkülönülését is jelenti, nevezetesen azt, hogy az állam nem avatkozik vallási feladatokba, a különböző egyházak speciális, egyedi érdekeltségei pedig nem emelkednek kormánypolitika rangjára. Hogy ezeket miért éppen költségveté si vita során mondom el, erre egyszerű a válasz: azért, mert az állami feladatvállalás köre leginkább a központi költségvetésből állapítható meg, így az is itt
