Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 17. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Bejelentés a rendkívüli ülésszak napirendjének kiegészítésére - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - NÉMETH ZSOLT (FIDESZ)
53 "magyarors zági nemzetiségek demokratikus szövetségeiről ( délszlávokról, szlovákokról, németekről, románokról) szól, illetve megemlíti még szóbajöhető példaként más nemzetiségi szövetségek sorában a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségét. Az talán kisebb go nd, hogy a délszlávok háromfelé válva megszűntek, a komolyabb probléma az, hogy a szövegből nem egyértelmű, hogy a törvénytervezet a szervezeteknek nem egy szűk körét kívánja preferálni, illetve az sem világos, hogy miként történik majd ezeknek a nemzetisé gi szervezeteknek a pénzügyi források elosztása; arról nem is beszélve, hogy a cigányság köréből a Roma Parlament vagy ennek tagszervezeteinek egynémelyike, a Macidesz juttatások területén is megnyilvánuló megkülönböztetését nem éppen nézheti jó szemmel. T együk hozzá: jogosan. A költségvetési tervezetben nem esik szó továbbá a felállítandó nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa hivatalának költségeiről, sem a nemzetiségi törvény elfogadása utáni kisebbségi intézményrendszer finanszírozásának lehetősége iről. Kétszázmillió forint ugyan el van különítve új kormányhivatalok létrehozására, azonban a fent említett szervezetek egyikét sem lehet ebbe a kategóriába besorolni. Ha pedig 1991ben sem jön létre például a kisebbségi biztos intézménye, akkor az, ami e ddig a törvényhozás késlekedésének tűnt, menthetetlenül és megmagyarázhatatlanul csúnyább dolognak fog minősülni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem látom sajnos annak lehetőségét, hogy egyedi toldozgatásokkal segíteni lehessen ezen a problémahalmazon. M int lehetséges megoldást, javasoljuk azonban a költségvetési tartalék növelését, abban a reményben, hogy a biztos intézménye és a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény megszületése után támogatást fognak kapni a nemzetiségek legkülönfélébb szervezetei. Az egyházak a második kérdéskör, amellyel rövidebben kívánok foglalkozni. Az egyházak költségvetési támogatásával kapcsolatosan bátran kijelenthetem, örvendetes, hogy az egyházak évtizedes diszkriminációjának időszaka pénzügyileg is végetért. A kényszerítő kö rülmények figyelembevételével a mintegy 22,5 milliárd forintos támogatás elfogadható mértékűnek tűnik. Ugyanakkor nem szabad szem elől tévesztenünk azt a kormányprogramban is rögzített elvet, hogy az egyházak néhány éves átmeneti támogatásáról van szó, am ely folyamat végén egy anyagilag megerősödött, mondhatnám önjáróvá vált, az államtól minden téren független egyház kell álljon. Ha egyet is értünk a támogatás volumenével, nem értünk egyet számos ponton a támogatás mikéntjével. Három problémára kívánok e v onatkozásban kitérni. A hitoktatók óradíjára 429,2 millió forint van elkülönítve. Az indoklás tanúsága szerint 32 egyház 23,647 tanulócsoportjának oktatója havi 7 órával részesül ebből az összegből. Tíz hónapra kiszámolva ez azt jelenti, hogy 268 forintos óradíj jön ki, amely lényegesen meghaladja például a pedagógusoknak a túlóradíjait. A hitoktatók, lelkészek stb. nehéz helyzetét belátva úgy ítélem, más módon kell az egyenlőtlenségeket korrigálni. Az egyházi intézmények közhasznú tevékenységére vonatkozó normatívái megegyeznek az állami önkormányzati normatívákkal. Ezzel szemben a társadalmi szervek, alapítványok és a humán vállalkozások által ellátott állami feladat normatívái az állami egyházi normatíváknak csupán 5060 százalékát teszik ki. És hogy ily módon például egy magániskola miért nem részesülhet hasonló támogatásban, mint az egyháziak, azt sem könnyű megérteni. E kérdésben módosító javaslatot nyújtottunk be, amely a normatívákat egységes alapon próbálja meg kialakítani. A Miniszterelnöki Hivatal egyházi vonatkozású céljellegű kiadásai között szerepel fél milliárd forint. Közöttük olyanok, mint "nemzetközi jelentőségű egyházi nagyrendezvények, illetve a római katolikus egyház céljellegű nemzetközi tevékenységére", mindkettőre 100100 millió forint . Platthy Iván, az egyházpolitikai főosztály vezetője a bizottsági ülésen nem tudott arról, amiről tudott az államtitkár úr, hogy itt a pápalátogatásról lenne szó. Magam sem tudom, mi az igazság, két dolog
