Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 17. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Bejelentés a rendkívüli ülésszak napirendjének kiegészítésére - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
45 is. Tudnunk kell azonb an, hogy a hadseregnél ez a változás eddig nem olyan gyorsan zajlott és nem olyan gyorsan zajlik, mint ahogy kellene. Ez a változás beállta után egészen más struktúra esetén egészen más lesz a költségvetése is. Nekünk, amikor ezt az 1991es költségvetést e l kell fogadnunk – sajnos – , ez az új honvédségi struktúra még nem áll. Kénytelenek vagyunk a mai átmeneti honvédségi struktúra mellett a költségvetést megszavazni. Ez racionális tény, ezen nem tudunk változtatni. Más lapra tartozik, hogy – amint itt javas latként is felmerült – az évközi korrekció természetesen a honvédségi tárcát is e vonatkozásban érintheti. Befejezésül: saját magamnak szánt megnyugtatásul, de ajánlom a képviselőtársaimnak is, hogy amikor a gombot megnyomva elfogadjuk a költségvetésnek a honvédelmi részét, ne érezzük úgy, hogy a lelkismeretünkkel olyan összegeket szavaztunk meg és olyan helyekről irányítottunk át pénzt, ahol sokkal fontosabb, sokkal szükségesebb lenne és hogy bármiben is sértené azt a konszenzust, ami a jövőképet illetően a hadsereg nélküli, a békés, a háború nélküli, egymás iránt abszolut toleráns nemzetek közösségében akarunk élni. Engedjék meg, hogy befejezésül egy nagyon gyakorlatias példával éljek. Azt hiszem, egy mai, korunkbeli Svájc, Finnország vagy Svédország minde nnel vádolható, csak militarizmussal nem, mindennel vádolható, csak toleranciahiánnyal nem, mindennel vádolható, csak azzal nem, hogy a háború megítélésében vagy a fegyverkezés megítélésében nem abszolút humánus és előremutató, és mégis ezekben az országok ban a katonai költségvetést ugyanolyan komolyan veszik, mint az élet bármely más területét, és valóban csak számszakilag és ugyanazzal az elbírálással tekintik át és fésülik át, mint az egyéb költségvetési ágazatokat. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Mádi László, a Fiatal Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Mádi László (FIDESZ) MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mindannyian tudjuk, hogy az általunk most tárgyalt költségvetési terve zet nagyon sok ponton robbanásveszéllyel fenyeget, és itt és most nekünk az az elsődleges dolgunk, hogy lehetőség szerint hatástalanítsuk ezeket a bombákat, legalábbis már amennyire ezt a körülmények engedik. Kétségtelenül a legnagyobb hatóerejű és hatósug arú bomba a jövő évi költségvetésben a munkanélküliség problémája. Vajon felismertee a kormányzat ezen problémakör óriási súlyát és várható következményeit? Vajon koncepcionális tisztánlátásban, eszközrendszerben és pénzügyi fedezet oldaláról állunke azo n a szinten, hogy a munkanélküliség jövőre már minden bizonnyal 100 ezres nagyságrendű mértékét és annak regionális és ágazati hatásait ha nem is gyógyítani, de legalább elfogadható mértékben csillapítani tudjuk? Hogy ha ezen kérdések megválaszolásánál a k ormányzópárt programját vesszük alapul, a költségvetési előirányzatban szereplő 78 milliárd forint hiányt szemléljük, akkor válaszunk mindenképp igenlő. Ez a magas összeg ugyanis feltételezi, hogy a várható drasztikus gazdasági intézkedések várható hatásai t a munkanélküliség aktív és passzív ellenszerét már beépítették a költségvetésbe. Elvárható lenne, hogy a Kormány ezen kiépített védőrendszerre bátran támaszkodva kezdhetné el a kemény gazdasági reformlépéseit. Nem lehet várni ugyanis, hogy ennek hiányába n a kormányzat kitartóan és makacsul végigvinné az általunk is támogatott támogatásleépítési programját, és teljes egészében vállalja a KGSTpiac összeomlásának következményeit és az elkerülhetetlen gazdasági visszaesés komoly munkanélküliséggel együtt jár ó hatásait. Sajnos az eddig eltelt időszak és a benyújtott költségvetési tervezet nemhogy nem erősít bennünket eme optimista várakozásainkban, hanem sokkal inkább pesszimistává tesz bennünket. Miért? A jövőre tárgyalandó foglalkoztatási törvény kétfajta fo rrást teremt a munkanélküliség tüneteinek orvoslására.
