Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 29. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 7. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
398 Magyarországon az iskolaelőkészítő funkcióját látják el, a zonkívül a családból hozott nemzetiségi nyelvű ismereteket tudná továbbvinni addig, amíg a gyermek az általános iskolába kerül. Amennyiben ezt a hat évet kihagyjuk, és a nemzetiségi óvodákat nem támogatjuk, a gyereknek a családból hozott nyelvi ismeretei a hat év alatt kikopnak, és az első osztályban teljesen elölről kell kezdeni. Ezért a mi javaslatunk azt tartalmazza, hogy a nemzetiségi óvodai férőhelyek után a költségvetés biztosítson plusz 5000 forintot gyerekenként. Ez nem egy nagy összeg, ennek az öss zes kihatása a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tájékoztatása szerint 70 millió forintot tenne ki. Én úgy vélem, hogy ezt gesztusként is meg kell tenni, ezért a mi csomagunkból én ma reggel kiemeltem ezt az egy tételt, és csatlakozó módosító indítván yként az elnök úrhoz eljuttattam, azért, hogy ne csomagban kelljen erről a tisztelt Háznak szavazni, hanem lehetősége legyen ezt a tételt külön megszavazni. Természetesen azzal a célzattal is, ha ez nem kerül megszavazásra, ebből a megfelelő konzekvenciát én a magam számára mint magyarországi nemzetiségi kénytelen leszek levonni. (Szórványos taps a jobb oldalon.) A másik hasonló jellegű tétel a 150 millió forintos céltámogatás, ami a nemzetiségi óvodai férőhelyeknek a biztosítását lett volna hivatott szolgá lni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elnézést kérek azért, hogy egy kicsit hosszasan beszéltem, de hangsúlyozom ismételten, hogy az SZDSZfrakció nevében beszéltem, és az SZDSZ frakciójának a nevében próbáltam meggyőzni Önöket még egy utolsó nekirugaszkodással arról, nem azért küszködünk, hogy látványos eredményeket érjünk el, nem azért küszködünk, hogy azt bizonyítsuk, hogy itt vagyunk a Parlamentben, hanem azért, hogy egy rossz költségvetés belső feszültségeit próbáljuk meg segíteni, feloldani oly módon, hogy ezek a feszültségek oldhatók legyenek, illetve ezek a feszültségek ne legyenek olyan élesek. Ez természetesen – lehetőségeink korlátait figyelembe véve – csak bizonyos mértékig lehetséges, semmiképpen nem elegendő ahhoz, hogy a költségvetés egyértelműbben jobbá váljon, vagy egyértelműen jóvá váljon, de javítható. A javíthatóság határait, azt hiszem, az általunk jelzett javaslatok is mutatják. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Az SZDSZ padsoraiban taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Kó nya Imre frakcióvezető kér szót. Felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF) KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megmondom őszintén, hogy eredetileg nem akartam szólni, mert az a véleményem, hogy az amúgy is szűkre szabott időben elsősorban szakma i kérdéseket kell tisztáznia a tisztelt Háznak, ezért fegyelmezetten hallgattam tegnap is a különböző frakciók hozzászólásait és a különböző, elsősorban ellenzéki képviselők nyilatkozatait, amelyekben a felelősségvállalásról is szó esett. Most, mivel Wekle r Ferenc túlnyomóan szakmai hozzászólását azzal vezette be és azzal fejezte be, ami már a felelősségvállalásra vonatkozik, úgy éreztem, hogy talán nem káros és nem hátrányos, hogyha néhány percre mégiscsak igénybe veszem a figyelmüket. Szeretnék néhány szó t szólni erről a bizonyos felelősségvállalásról. Megmondom őszintén, hogy nagyon nehezemre esett a hallgatás akkor is, amikor több képviselőtársam odajött hozzám Békesi László képviselőtársunk felszólalását követően, mert úgy érezték, hogy ezt nem lehet sz ó nélkül hagyni, mert kétségkívül éreztek valami sajátosságot abban, hogy képviselőtársunk előadta itt a rendkívül pozitív javaslatait, azokat a javaslatait, amelyeket kormányzási pozícióból nem volt képes valóra váltani és megvalósítani. (Taps a jobb olda lon.) Én úgy gondoltam, hogy nem indokolt akkor a felszólalás, mert valahol biztos vagyok abban, Békesi László képviselőtársunk szakmai és politikai tisztességében, hogy akkor is ugyanígy gondolta, ugyanez volt a véleménye, csak egyszerűen az akkori körülm ények között nem lehetett végrehajtani azt, ami az ő szakmai és politikai meggyőződése. És az a véleményem, hogy örülök
