Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 17. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Bejelentés a rendkívüli ülésszak napirendjének kiegészítésére - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KATONA BÉLA, DR. (MSZP)
37 40 %os inflációhoz képest ez a 23 százalék nem sok, akkor végig kell vizsgálnunk, hogy mit jelent ez a 23 százalékos béremelés a valóságban. Kérem, tisztelt Ház! Azzal az egyszerű kis trükkel, hogy ilyen infláció mellett a személyi jövedelemadó sávjait a Kor mány változatlanul hagyta, el lehetett érni azt, hogy ez a 23 százalékos bruttó béremelkedés a nettó béremelkedésben már csak körülbelül 12 százalékot jelent, és a korábban 12 ezer forintot kereső átlagállampolgár jövő évi jövedelme 1100 forinttal fogja cs ak vastagítani a pénztárcáját. Azt pedig, azt hiszem, valamennyien tudjuk, hogy vásárolni csak a nettó jövedelemből lehet! Úgy gondolom, amikor ezt majd ők is kiszámítják maguknak, vagy megkapják az első bérüket a jövő évben, akkor nem részvényekért fognak rohanni vásárolni, hanem azon fognak gondolkodni, hogy hogyan fognak megélni. Én úgy gondolom, nagyon fontos dolog – és itt valamennyien egyetértünk a Parlamentben azzal, hogy támogatni kell adókedvezményekkel is a részvényvásárlásokat, de nem biztos, hog y ők ezt meg fogják érteni. Lehet, hogy őket ez irritálni fogja, sőt, néhányan közülük káromkodni is fognak. Szeretném elmondani, teljesen egyetértek azzal, amikor Botos Katalin azt mondta, hogy a költségvetésben lévő intézkedések alapján lesz értelme a me gtakarításnak. És ez így is van. De nézzük meg az érem másik oldalát is, hogy lesze lehetősége a lakosság szélesebb rétegének a megtakarításra! Egy ez év őszén készült felmérés szerint a megkérdezettek 40,1 százalékának nem is volt már korábban sem semmif éle megtakarítása. 21,9 százaléka 1990ben fölélte a korábbi megtakarításait. És 25,9 százalékuknak csökkent a korábbi megtakarítása ebben az évben. Ezek az emberek – a miskolci esztergályos, a szabolcsi tanár vagy a pécsi nyugdíjas – nem fognak részvényt vásárolni. Akik egyébként – az a néhány százalék – ezen fölül megmaradnak, azok számára valóban bomba üzlet lesz ezekkel a kedvezményes feltételekkel beszállni ebbe az üzletbe. Ennyit a bevételi oldalról. Nézzük meg, hogyan alakul egy átlag magyar család k iadása! Az természetes, hogy 45 százalékos infláció mellett nagyon sok mindenről le kell mondani és le is lehet mondani. De vannak olyan kiadások, amelyek kemény korláttal rendelkeznek, ahol nem az állampolgár dönti el, nem ő választja meg, hogy lemonde a kiadásról vagy nem. Én ezekről szeretnék most beszélni, mert ezeken ők nem fognak tudni változtatni. Az első ilyen a lakáskamattámogatás. Azt hiszem, azt valamennyien látjuk, az nem tartható továbbra, hogy az állam másfél millió építtetőnél fedezi a 3 sz ázalékos kedvezményes kölcsön és a mai banki kamat – amely 34 százalék – közötti különbséget. Valamilyen megoldást mindenképpen kell találni! Úgy hiszem, bele fogunk kényszerülni, hogy bár nem értünk vele egyet, és nem is támogatjuk, de tudomásul kell venn ünk az 1991re átmenetileg bevezetett 1500 forintos részletfizetési többletet. De arra viszont felhívnám a figyelmet, hogyha a Parlament a véglegesnek tekinthető három variáció közül bármelyiket elfogadja, akkor az adósok jelentős részét 1992. január 1jét ől olyan helyzetbe hozza, hogy egyszerűen képtelen lesz megfizetni a havi részleteket. Ugyanis szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezeknek az adósoknak egy jelentős része – körülbelül félmillió ember – a 80as években jutott lakáshoz, abban az idősza kban, amikor a lakásárak és ezzel párhuzamosan a kölcsönösszegek is ugrásszerűen emelkedtek, és ehhez a 60 négyzetméteres lakótelepi lakáshoz csak úgy tudtak hozzájutni, hogy felvették a kedvezményes kölcsönből a maximumot – ez akkoriban már 300350 ezer f orintot is elért – , és felvettek hozzá még 200 ezer forint bankkölcsönt, ha tudtak, vettek a vállalattól is és még a tanácstól is kértek egy kis támogatást. És ma ezeknek az embereknek a havi törlesztő részlete 50005200 forintot tesz ki. És ha most kiszám oljuk az egyes variációknak megfelelő változást, amihez csak emlékeztetőül mondom, hogy a beterjesztett 1es és 2es számú variációnál a jelenlegi kamatokat a kedvezményes és a bankkölcsönzést 15 százalékra javasolja emelni a tervezet, míg a 3as számú var iációnál ugyan megfelezi a kölcsönt, de rögtön bevezeti a jelenleg 34 százalékos banki kamatlábat – akkor olyan elriasztó összegeket mutat ez a számítás, amit úgy gondolom, nem kell kommentálnom, elég, ha felolvasom.
