Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 28. péntek, a téli rendkívüli ülésszak 6. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HORN GYULA, a külügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke:
338 módosító javaslataiból állnak . A táblázat mellé csatolták az 13501354es számig a bizottsági módosító indítványokat. Kérem a tisztelt Házat, hogy a három variációból a legmegfelelőbbet támogassa. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Horn Gyula következik, a külügyi bizottság elnök e. Felszólaló: Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke HORN GYULA, a külügyi bizottság elnöke: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság két alkalommal vitatta egyrészt a Külügyminisztérium költségvetéstervezetét, másrészt a módosító indítványo kat. Ezt azért is szeretném hangsúlyozni, mert a külügyi tárcának a következő évre 3,2 milliárd forintos többlettámogatás van betervezve – a mostani 2 milliárd helyett 5,2 milliárd forint költségvetési támogatást kap a tárca. A bizottság hosszas vita után a külügy és a pénzügy együttes javaslatát elfogadta a következő indokkal: 1990ben 29 országgal számoltuk fel a vízumkényszert, ami azt jelenti, hogy ami addig bevétele volt a külügyi tárcának, ez megszűnt, és ez több mint 2 milliárd forintos bevételkiesés t jelent. Hozzá szeretném tenni, hogy a bizottsági ülésen és azt követően is hangot kapott régi tapasztalatunk, hogy a vízumkényszer megszüntetése nem csupán állampolgári megtakarítást is jelent, hanem egyidejűleg a turizmus és ezen keresztü l a nemzetgazdaság jelentős többletbevételhez jut. Végül is megtérül az a többletkiadás, amely a külügyi tárca miatt a költségvetést terheli. A másik: ma reggel megvitatta a bizottság azt a négy képviselői módosító indítványt, amelynek mindegyike csökkente ni kívánja – ez már a költségvetési tervezet jóváhagyása után történt – a külügyi tárca kiadásait. Egyetlenegyet szeretnék ezek közül kiemelni, mégpedig Becker Pál és Szabó Iván MDFes képviselők javaslatait. Ők mintegy 10%kal, vagyis 500 millió forinttal kívánják csökkenteni a tárca előirányzatát. Hosszas vita után a külügyi bizottság ma reggel úgy foglalt állást a másik három indítvány elutasítása mellett, hogy 3:5, illetve 8 tartózkodás mellett ezt az indítványt sem fogadta el. Az ígéretnek megfelelően nagyon röviden elmondom a kisebbségi véleményt, szívesen teszem, hiszen én is ezek között voltam. Megítélésem szerint az az általános igény, hogy az államigazgatás kiadásait csökkenteni kell, a külügyi tárca területén is érvényesíthető. Tudniillik a két ké pviselőtársam arra hivatkozott, hogy racionálisabban kell gazdálkodni, fel kell számolni a külképviseleteken a pazarlást, és több más olyan ésszerű indokkal – még ha nem is részletezve – támasztotta alá a javaslatát, ami megfontolást érdemel; de végül is, mondtam, ezt nem fogadta el a bizottság. Annyit még hozzátennék, hogy az írásos jelentésünket beadtuk a tisztelt Háznak. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Balogh György, a honvédelmi bizottság elnöke. Felszólaló: Dr. Balogh György, a hon védelmi bizottság elnöke BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Pénzügyminiszterünk költségvetési expozéját azzal kezdte, kifejezte, hogy minden ország életében igen nagy fontosságú a költségvetés vitája, majd beszéde végén megállapította, hogy kevés az elosztható, de arra törekedtek, hogy megtalálják a súlypontokat. Amikor én a honvédelmi fejezettel foglalkozom, azzal kezdem, hogy az egyenlőek között a honvédelem legyen az első, ugyanakkor azt is elismerem, ho gy az adófizető állampolgárok szeretnék tudni, hogy mire költenek. Mire költik el a honvédelemre kért 54 és fél milliárd forintot. Először vessünk egybe néhány számadatot. A tárca első változatban 75,9 milliárd forint költségvetési kiadási keretszámot terv ezett, mellyel szemben a Pénzügyminisztérium a védelemre
