Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 17. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Bejelentés a rendkívüli ülésszak napirendjének kiegészítésére - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
28 Engem megdöbbentett az államtitkár assz ony, amikor azt mondta, hogy az a 9% nem hasraütéssel született, hanem mi egy e körüli kamatozású hitelekkel finanszírozzuk magunkat a külvilágból, a nyugati bankoktól. Itt is azt szeretném javasolni egyrészt, hogy cseréljünk: szeretném, hogy ha a lakosság i, illetve a vállalativállalkozói szféra, amelyikben a termelés, a jövő hozama van benne, lenne 9%kal finanszírozva – a költségvetés pedig takarékoskodjon, és önmagát finanszírozza saját magát negyvennel. Ehhez a 9%hoz még azt is szívesen hozzáteszem az államtitkár asszonynak: adjon garanciát arra, hogy 1991ben nem értékelik le a magyar forintot. Mert csak ebben az egy esetben, tehát akkor, ha nincs árfolyamveszteség, igaz még az az állítás is, ami egyébként nem igaz, hogy 9%os külföldi pénzből tudjuk a magyar kiadásokat finanszírozni. Új szemléletűnek tekinthetőe ez a költségvetés, tehát legalábbis irányt mutate valamilyen gazdasági rendszerváltásra, legalábbis benne vane a szemléletében az a gondolat, hogy ebből valóban lesz egy vagy két év múlva v alamilyen más irányú elmozdulás? Szeretném elmondani, hogy semmiben nem változott – és számomra ez volt a legmegdöbbentőbb. Ezt a költségvetést be lehetett volna augusztusban is terjeszteni, mert ez egy számítógépes programháttérrel készül, ha jók az infor mációim. A Pénzügyminisztériumban azt a softwaret csak egy új gazdaságpolitikával kellett volna átírni – itt igények és számok szerepelnek benne. Gondolom, ez két nap alatt elkészíthető lett volna. Természetesen más lett volna egy olyan szemléletű költség vetés, és abban talán lennének tíz- és százmilliárdos nagyságrendű összegek is, amelyek például nem annyit kívánnak költeni az egészségügyre, az oktatásra vagy még inkább a gazdaság infrastruktúrájára, mint ami ebben a költségvetésben van, hanem – Képvisel őtársaim, ne értsenek félre, jól mondom – nagyságrenddel kevesebbet. Tudniillik csak azért kell ezekre a területekre, mind az egészségügyre, mind az oktatásra, mind a gazdaság infrastruktúrájára az államnak ilyen nagyságrendeket költeni, mert nem kívánja m egosztani a hatalom központosítását, mert nem kívánja átadni ezeket az állami funkciókat a magángazdaságnak, a magántulajdonú vállalkozásnak. Ne fektessen be ez a Kormány és egyetlen következő Kormány se a gazdaság infrastruktúrájába, ne kérjen világbanki hiteleket telekommunikációra, amikor sorban állnak azok a pályázók, tőkebefektetők, akiknek nem kell kormánygarancia, nem kellenek kormánysegélyek, tízmilliárdos nagyságrenben fektetnek be ide, ha az állam hajlandó lemondani arról, hogy ez az övé, hogy az övé a tulajdoni többlet. Ha nem kísérli meg még a jogszerűen jelentkezőknek is az engedélyeit megvonni akár nemzetközi botránnyal járó jogsértéssel, mint a telekommunikáció területén azt a KÖHÉM tette. Úgy gondolom, hogy erről még a Parlamentet tájékoztatn i fogja. Ugyanez igaz az egészségügyre és az oktatásra is. Azért van gond, hogy csak 20%kal tudjuk a tanárok és az egészségügyi dolgozók béreit növelni, mert úgy gondolja az állam, hogy mindenkiét neki kell növelni. A jelenlegi kórházak maximum egyharmadá nak kellene állami kézben maradnia. Ezekre a kórházakra azonnali jelentkezők vannak. Olyan tőkebefektetési szándék van – Nyugatról is és itthonról is, mert ez egy profitot hozó terület – az egyharmadára, ha feleekkora költségvetési pénzben is, de megvolna a lehetőség, hogy magasabb technikai kultúrát vezessenek be az egészségügyben, és hogy az inflációval megegyező béremelésre kerüljön sor. Ugyanez igaz az iskolára, oktatásra. A magánkórházakban, a magániskolákban majd mások emelik föl azt a bért, amit nem az államnak kell felemelnie. Ezek a jövő tartalékai. Szeretnék egy ajánlatot tenni azoknak, akik ma és most akarnak ezen a költségvetési szerkezeten belül beterjeszteni módosítást, hogy valamely érdekterület ne lehetetlenüljön el. Létezik az eddig előtárt tartalékokon túl 10 milliárdos tartalék, ami azonnal módosítható ebben a költségvetésben. Igen, létezik több is. Kettőt akarok gyorsan kiemelni. Ebben a költségvetésben a tényleges állami intézmények kiadási nevesítésén túlmenően, amibe nagyon sokan belekö töttek – én most nem teszem – , a költségvetési intézménykörben, minisztériumoknál a tervezetben összesen 27,3 milliárd forint címzetlen tartalék van. Külön tartalék
