Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 27. csütörtök, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
270 kapcsolatot annak érdekében, hogy megindokolja az általa példátlan mértékben beterjesztett fogyasztási adó mértékét. Oly mértékig maga biztos a beterjesztő abban, hogy ez a Parlamenten minden vita nélkül keresztülmegy, nincs szükség arra, hogy a beterjesztő képviselőt esetleg meggyőzzük, hogy nincs igaza, hogy vonja vissza, vagy valamilyen kompromisszum szülessen. Ez a magabiztosság hovat ovább a Parlamentet sérteni illenék. (Taps a bal oldalon.) Nem tartotta mégsem a Kormány szükségesnek, vagy az illetékese, hogy erről a módosításról tárgyaljon. Azt is szeretném elmondani, hogy a fogyasztásiadótörvénytervezetben szereplő 33 forint körüli fogyasztásiadómérték magasabb, mint a hat hónappal ezelőtti Magyarországon alkalmazott üzemanyagár. Tehát most fogyasztási adóban terjeszt be a Kormány magasabbat, mint néhány hónappal ezelőtt ebben az országban alkalmazott üzemanyagár volt; a nemzetközi összehasonlításokról beszéltem. Ehhez a beterjesztési módhoz bizonyos mértékig bátorság kell megítélésem szerint egy Kormány részéről. Bár a bátorságot én pozitív kifejezésnek tartom, ezért ezt a beterjesztést nem bátorságnak, hanem vakmerőségnek vagy még inkább kalandorságnak tartom, amely úgy tűnik, nem kíván számolni azzal a társadalmi tényezővel, amit az általa beterjesztett törvényjavaslat tartalmaz. Én nagyon szeretném, ha képviselőtársaim nem lennének partnerek egy kalandorvállalkozásban. Köszönöm sz épen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Ráday Mihály a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Ráday Mihály (SZDSZ) RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azon a bizonyos napon, a zárt ülés utáni é jszaka a megszólalási lehetőségtől én is udvariasan visszaléptem, de már akkor jeleztem, hogy a konkrét beadott módosító javaslatokon túl szeretnék egykét dologról szólni, ami a környezetvédelmet érinti. A költségvetés ugyanis egy, a környezetvédelemmel f oglalkozó ember számára soksok hiányt tartalmaz, és ez nem hagyható szó nélkül. A fejezetszintű kormányzati beruházások című csomagban például szerepel a Ferihegyi repülőtér zajvédelme, mint ami kikerült a kormányzati döntéskörből. Adatok közül néhány. Ti zenöt évvel ezelőtt, 1976ban rendelték el a zajvizsgálatot, és 1987ben képviselői interpelláció hangzott el e Házban, és a miniszteri választ – ez akkor nem volt igazán mindennapos dolog – a Parlament nem fogadta el. Az eredmény, hogy zajvédelmi programr a 2,3 milliárd költségigényt szavaztak meg, ebből 1987től 1990ig 600 millió szerepelt a költségvetésben összesen e célra az inflációs ráta nélkül. A további, szintén '87es szinten kalkulált 1,7 milliárdnyi beruházást 1991től tervezték megvalósítani, be ruházni. Ha a költségvetés megúszta ezt a közel kétmilliárdot, legalább egy szónyi jelzést olvashattam volna a rengeteg papír között arról, hogy a zajcsökkentés Ferihegyen – ha már kikerült a kormányzati döntési körből, azért ez nem jelenti azt, hogy nem i s végzik el, tehát hogy valahol lesz. Az elkülönített állami pénzalapok nagy hányadának elköltési hatáskörét sem tisztázza a költségvetés, mintha nem tartozna egy minisztériumhoz sem a feladat, hogy befektesse, forgassa az ezekben az alapokban képződő össz eget. Nem mindegyiknél van így, de ilyen a környezetvédelem esetében például a vízügyi alap és a környezetvédelmi alap. A vízügyi alapnak mintegy a fele a szennyvízbírságokból keletkezik, az 1990es 2 milliárd 558 millió forintos bevétele is a kiadás ellen ére csak 2178 millió forint az 1991es bevételelőirányzatra. Ez körülbelül 400 millió csökkenés. Miért? Kevesebb lesz a vízszennyezés jövőre? Nem érthető.