Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 17. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Bejelentés a rendkívüli ülésszak napirendjének kiegészítésére - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
20 kabinetjének átalakításával láthatólag levonta a politikai felelősség konzek venciáit, és reméljük, hogy a Kormány a jövőben nagyobb figyelemmel lesz a törvényhozás követelményeire. A törvényjavaslat 1990. december 31ig történő elfogadásához rendkívül fontos országos érdekek fűződnek, elsősorban hitelképességünk fenntartása a nemz etközi pénzügyi szervezeteknél. Az Országgyűlés számára rendelkezésre álló idő rövidsége ugyanakkor lehetetlenné teszi a törvényjavaslat, illetve a költségvetés megnyugtató elemzését, kielégítő megvitatását, a szükséges módosítások gondos kimunkálását. Az ellentmondás feloldására egyetlen lehetséges megoldásnak az látszik, hogy magába a törvénybe épüljön be annak a biztosítéka, hogy a Kormány viszonylag rövid időn belül törvényjavaslat formájában beterjeszti a szükséges korrekciókat, átcsoportosítások alapj án. Pártunk parlamenti frakciója nevében 1116os szám alatt módosító javaslatot nyújtottunk be, amely erre kötelezi a Kormányt. A törvényjavaslat késedelme ellenére is, hevenyészett jellege miatt aggályosak a törvényjavaslatban nyújtott átcsoportosítási le hetőségek. Módosító javaslatunk éppen arra irányul, hogy ezeknek az átcsoportosítási lehetőségeknek szabjunk gátat, és a jövő év első negyedévének a végéig, legkésőbb május 15ig olyan javaslatot terjesszen a Kormány az Országgyűlés elé, amelyik az eddig f ölismerhetően szükséges átcsoportosításokat új törvényjavaslat formájában terjeszti az Országgyűlés elé. Alapvető kifogásunk a költségvetési javaslattal szemben az, hogy nem mutatkozik meg benne erőteljes törekvés a jövedelemcentralizáció mérséklésére a ki adások csökkentésének útján. Mint az előző rendszer ellenzéke, ismételten szót emeltünk a költségvetés túlméretezése, a kiadási terhek mértéke, az állampárti intézményrendszer túlburjánzása, elbürokratizálódása ellen. Most mit látunk? A költségvetés általá nosan emeli az államigazgatási és háttérintézmények létszámát és ezzel bérköltségét. Ezt még akkor is megengedhetetlennek kell tekintenünk, ha elismerjük egyes új intézmények szükségességét, némely korábbinál a létszámnövekedés indokoltságát a hatékonyság javítása érdekében. Ugyanakkor többnyire a dologi kiadások csökkentésének igyekezete ismerhető fel. Az utóbbit akár pozitívumként is értékelhetnénk. A két tendencia azonban együtt azt a veszélyt idézi föl, hogy a továbbtenyésző bürokrácia romló anyagiműsz aki ellátottság mellett egyre gyengülő hatásfokkal fog funkcionálni. A költségvetési takarékosság nem jelentkezik meggyőzően a támogatások körének és volumenének szűkítésében sem. Tiszteletre méltó kivételektől eltekintve úgy tűnik, hogy a tárcák kö vetik a korábbi rendszer hagyományait, és kiharcolták maguknak azokat a támogatási alapokat, amelyek konzerválják hatalmi befolyási pozíciójukat. Javasoljuk, hogy a sokat hangoztatott rendszerváltásra e téren legalább kísérlet történjék majd a törvényjavas lat módosításai során. Az adók közterhei csak a kiadások radikális csökkentésével mérsékelhetők. Végül befejezés előtt még egy kérdésről kell szólnom: ez a lakáskölcsönök kamatterheinek a kérdése. A javasolt változatokat a törvényjavaslat azzal indokolja, hogy az OTP rendkívül elavult nyilvántartási rendszere nem teszi lehetővé, hogy a kölcsönökre azok jellemzői – lejárat, felvétel időpontja stb. – alapján eltérő módszerek kerüljenek alkalmazásra. Emiatt 1991. év elején történő bevezetés csak meghatározott összegű törlesztő részlet emelkedése esetén lehetséges. Véleményünk szerint megengedhetetlen, hogy egy, a lakosság széles rétegét terhelő igazságtalan rendszer kerüljön bevezetésre kizárólag adminisztratív indokokkal. Elképzelhetetlen, hogy egy pénzintézet nek ne legyen az általa nyújtott kölcsönök jellemző adatairól nyilvántartása. Ha ez netán mégis így lenne, akkor ezzel a pénzintézetnek az akkor felelős vezetőivel szemben igenis bűnvádi eljárást kell kezdeményeznie – és a Kormánynak. Elfogadhatatlanok a j avasolt változatok amiatt is, hogy az 1500 forint havi törlesztő részlet emelése 14 800 millió forint összegű, az 1991. évi költségvetési megtakarítás érdekében a lakosságot 22 000 millió forinttal, 22 milliárd forinttal terheli.
