Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 21. péntek, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ IVÁN, DR. (MDF)
165 forrása teremtődik arra, hogy beruházzon, ezt a forrását akár egyetlen, azaz egyetlenegy forinttal is csökkenteni? Ehhez milyen gazdasági céljaink fűződnek, nem tudom. Mi azt hisszük, ez egy átmeneti szabály, de ha azt sz eretnénk, hogy a 10%os magánszektorból 60 vagy 90 legyen, akkor ilyen átmeneti szabályokat, amelyek valószínűsíthetően 35 évet is jelentenek, valószínűleg be kellene vezetni. Egyébként ha ez öt évig fennállna, és utána az európai standardre ráállnánk, a magyar adójog elmúlt tíz évének legtartósabb adószabálya lenne. Köszönöm szépen. (Gyér taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Szabó Iván képviselő, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Szabó Iván (MDF) SZABÓ IVÁN, DR. (MDF) Tis ztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nagyon örülök, hogy közvetlenül Palotás János után szólhatok, és miközben a magam módosító indítványáról beszélek, gyakorlatilag mégsem a magam nevében, hanem a gazdasági bizottság előadójaként is szeretnék szólni a részletes vitában. Az a helyzet állt elő, hogy a különféle értelmezésű adókedvezmények a kis- és közepes vállalkozások körében két lényeges, egymástól azonban tartalmában megkülönböztethetően elváló módosító indítványt találtunk, amikor a VÁNYÁról tárgya lt a bizottság. Az egyik az, amit Palotás János képviselőtársunk itt az imént ecsetelt, amelynek alapvető aspektusa az, hogy a magánvállalkozói szférát preferálja bizonyos adókedvezményekkel abban a körben, ahogyan azt ő előadta. A másik módosító indítvány , amelyik szintén kisvállalkozói körbe kívánja adni az adópreferenciát, Kuncze Gábor képviselőtársunktól származik, amelynek az a lényege, hogy 3 millióig lecsökkenti az adót 30%ra a jelenlegi 35%ról; a 3 és a 6 millió közötti zónában viszont fölviszi 50re, hogy utolérje innentől egy átlagos 40es kulccsal a magasabb haszontartalmú, nagyobb tevékenységeket folytató vállalatoknál. Ez a kedvezmény viszont egyértelműen a 3 millió alatti eredményt fölmutató gazdálkodó egységekre vonatkozik, hozzátéve azonban , hogy mindenkire, ebbe beleértve az állami kisvállalatokat, a sok kftt, amely alakult az elmúlt időszakokban, tehát tulajdonképpen nem abban a zónában mutat előrehaladást, amelyben szeretnénk a magántulajdonlású kisvállalkozások, vállalkozások tekintetéb en. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a gazdasági bizottság mindkét javaslatot leszavazta, sem Palotásét, sem Kuncze Gáborét nem támogatta. Így jutottam arra a következtetésre, hogy valahol mégis kell egy olyan kitörési pontot találnunk, amelyik mutat a v állalkozásoknak élénkítése tekintetében némi előrehaladást mindazok mellett a beépített és valóban a vállalkozásokat segítő bizonyos határok között, amelyek megengedhetőek voltak a Pénzügyminisztérium szempontjából is. Van ilyen késztetés, ezt én nem kíván om elvitatni, de hogy egy további markáns késztetést kifejezésre juttassunk, ennek érdekében egy olyan átmeneti és áthidaló megoldást próbáltam kidolgozni, amely végszükség esetén Palotás Jánosnak is elfogadható, végszükség esetén a Pénzügyminisztériumnak is – megítélésem szerint – , annál is inkább, mivel ez számottevő, érdembeli kiesést – ha egyáltalán okoz – a költségvetésnek nem jelent, de lehetséges, hogy ez az ügylet egyáltalán nem jelent semmiféle adóbevételi változást. A javaslat lényege az – és ez a megszorítás Palotás Jánoséhoz képest – , hogy kizárólag három esztendőre érvényes ez az átmeneti szabályozás, 1991ben, 1992ben és 1993ban, amikor is ebben a három évben markánsan szeretnénk ezt a szférát meglökni. Ez kizárólag a természetes személyek, m agánszemélyek és a természetes személyek társaságaira vonatkozik, amelyben a természetes személyek a tőke 100%os birtokosai, tehát nincsen külföldi, sem belföldi nem természetes személy ebben a preferált rétegben, amelyet az én módosító javaslatom tartalm az. Ebben a három
