Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 3. hétfő, az őszi ülésszak 21. napja - Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény módosításáról szóló bizottsági és képviselői önálló indítvány megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
1249 törvény hivatkozott törvényhelyének csak a határidőre való módosításával értettünk egyet. Ez megtörtént, és azóta az előterjesztők is ezt elfogadva, teljesen azonos szövegű módosító indítványt terjesztettek elő, amelynek ilyen értelemben való megs zavazását támogatjuk. Határozathozatal a törvényjavaslat általános és részletes vitájának együttes lefolytatására ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ez azt jelenti, hogy módosító indítvány az előterjeszté ssel szemben nem érkezett, így az általános és a részletes vitát együttesen folytathatjuk le. Kérem a tisztelt Országgyűlést, szavazzon, egyetérte ezzel a megoldással. Elnézést kérek, nem láttam, későn vettem észre: Ráday képviselő úr hozzá kíván szólni e lőtte? (Nem.) Tehát majd a vitában. Akkor elnézést. Kérném a táblát újra kiírni, és kérem, szavazzunk újra. Kérem, most szavazzanak. (Közbeszólások.) Kérem a technikai munkatársakat, állítsák vissza tíz másodpercre a szavazási időt. (A táblán megjelenik az előző, be nem fejezett szavazás eredménye: 12 "igen", 0 "nem", 1 tartózkodás.) Ismét felteszem szavazásra a kérdést. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az államtitkári szavazattal együtt 203 "igen" szavazattal, 1 ellensz avazattal, tartózkodás nélkül megszavazta az összevont általános és részletes vita folytatását. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalások következnek. Ráday Mihály képviselő úr következik. Felszólaló: Ráday Mihály (SZDSZ) RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztel t Országgyűlés! A magam és a környezetvédelmi bizottság nevében szólalok meg. A törvény, amely mindössze két és negyed sor, rengeteg munkát tud maga mögött. Nyáron már az Urbanisztikai Társaság és a Főépítési Kollégium egyaránt jelezte, hogy baj van, és va lamit kellene csinálni, mert különben időzített bomba robban január 1jén, és mindez az épített környezet, a természeti környezet és az önkormányzatok rovására fog történni. Ekkor Kádár Péter, majd egyre többen elkezdtek foglalkozni ezzel a témával, és a l egkülönbözőbb variációk készültek el. Úgyhogy nemcsak az a bizonyos 931es volt, hanem volt 735ös is, és mindenféle korábbi variációi voltak, amelyek mind azzal foglalkoztak, hogy a márciusban megváltoztatott építési törvényt újra megváltoztassák. Tehát a törvény szövegét, az építésügyi törvény szövegét próbáltuk a legkülönbözőbb módokon helyretenni, de kiderült időközben, hogy ez a törvény – hogy Parlamenthez illően finoman fejezzem ki magamat – nem elég jó ahhoz, hogy jól lehessen változtatni, végül bele mentünk egy kompromiszszumba, amely arról szól, hogy nem a törvényt módosítjuk, csak a deregulációs törvényt. Ez természetesen azt jelenti, hogy ezzel a dolog nincs lefutva, mert ha azt a tisztelt Ház ma megszavazza – amit remélek – , akkor további munkát i s kapunk majd azzal, hogy azért azt a törvényt majd helyre kell tenni, vagy egy másikat kell elfogadni egy éven belül, hiszen javaslatunk mindössze egy éves határidőeltolódást javasol. Az indokolást, amelyet ehhez a két és fél sorhoz írtunk, itt olvashatjá k. Úgy érezzük, hogy ez mindent elmond, mindenkinek a véleménye benne van, rendkívül fontos, ami itt történik, ha rövid is a törvény, megmenti az önkormányzatokat, és megmenti a természetet, az épített környezetet – átmenetileg. Tehát nem egy időzített bom bát hatástalanítunk, csak egy utászként odamászunk, és az időzítést átállítjuk egy évvel későbbre. Jobb híján arra kérem a tisztelt képviselőtestületet, hogy ezt a törvénytervezetet fogadja most el, és egyben gondolkodjék azon, hogy mikor tudjuk a következ ő, ez alatt az egy év alatt megváltoztatni az építésügyről szóló törvényt, hogy ne kelljen egy év múlva ismét jelentkeznünk azzal, hogy további halasztást nyerjen a passzus életbeléptetése.
