Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 16. kedd, az őszi ülésszak 8. napja - Kérdések: - ELNÖK (Szabad György): - BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
536 módon aggodalmat váltanak ki a körzet polgáraiból. Szakmai körökben pedig azt nehezményezik, hogy a nyilatko zók, esetenként kampányt folytatók, olyan következményeket is tényként állítanak be, amelyek a jelenlegi mérések, próbafúrások alapján csak valószínűsíthetők. Ezért először azt szeretném megkérdezni Miniszter Uraktól, hogy az eddig elvégzett vizsgálatok al apján eldönthetőe, hogy a környezetbe távozott higany közvetlenül és súlyosan veszélyeztetie környezetünket. A higanyügy kirobbanását követően személyesen tájékozódtam a valós helyzetről a BVKnál. Az 1978ban üzembe helyezett higanykatódos elektrolízis üzem az akkori világszínvonalú technológiának felelt meg. NyugatEurópa klórtermelésének 68 százalékát jelenleg is ezzel a technológiával állítják elő. Napjaink csúcstechnológiáját, egy higanymentes eljárást az úgynevezett membráncellás előállítás jelenti. A térség lakóinak, választóimnak érdekeit legjobban az szolgálná, ha a BVK, termelő kapacitásának megmaradása, fejlesztése mellett, e környezetkímélő technológiára térhetne át. Értesüléseim szerint az üzem szakemberei a nyolcvanas évek közepétől vizsgáljá k ennek lehetőségét. Ennek a beruházásnak az anyagigénye azonban olyan nagy, hogy azt saját erőből képtelenség megvalósítani. Mindezek mellett az is tény, hogy sok más hátránnyal együtt, súlyos környezetvédelmi gondokat örököltünk az elmúlt rendszertől. A kazincbarcikai higanyszennyződés megszüntetését, a további szennyeződés kiküszöbölését nemcsak azért tartom fontosnak, mert választópolgáraimat közvetlenül érinti, hanem azért is, mert ennek megoldása, olyan megoldás, amely kiküszöböli a további szennyeződ ést, ugyanakkor nem bénítja meg a termelést, és nem veszélyezteti több ezer dolgozó megélhetését, példa lehetne az említett súlyos örökség kezelésére. Ezért tisztelettel arra kérem miniszter urakat, vizsgálják meg annak lehetőségét, milyen eszközökkel tudn ák ezt a beruházást támogatni. A higany talajba jutása nemcsak a hazai sajtót foglalkoztatta, de külföldön is élénk érdeklődést váltott ki. Ennek nyomán a BVK kezdeményezése miatt is jó néhány hazai és külföldi cég kereste meg ajánlatával az ü zemet. Ezen ajánlatok között olyanok is vannak, amelyek rendkívül alacsony, 1,52 százalékos kamatozású olasz, illetve japán tőkeforrások igénybevételét tennék lehetővé e célra. Mindennek csupán az az akadálya, hogy ha nem közvetlenül a vállalat veszi fel a külföldi hitelt, hanem például a Magyar Nemzeti Bank közvetítését veszi igénybe, úgy a kamat a szokásos belföldi bankkamathoz igazodik, vagyis 2530 százalék. A BVK vállalná, hogy amennyiben az olasz vagy japán pénzforráshoz közvetlenül hozzájuthat, úgy konvertibilis valutában saját maga törlesztené azt a külföldi fél által megadott feltételek szerint. Ez esetben tehát a BVKnak semmilyen kormányzati támogatásra nem lenne szüksége. Látnake a miniszter urak lehetőséget arra, hogy az előzőekben említett kü lföldi hitelt a BVK közvetlenül vehesse fel, illetve törleszthesse? Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérem Bod Péter Ákos miniszter urat, adjon választ Tóth István kérdésére. Dr. Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszt er válasza BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Egyetértek Tóth István képviselő úrral abban, hogy már hozzáférhető az a bizonyos higanymentes eljárás, membráncellás eljárás, de tájékozódásom s zerint NyugatEurópában igen kevés helyen működik ez az eljárás, és a legtöbb nagyvállalat körülbelül a 2000. év végén fog megszabadulni a mostani technológiáktól. Ez csupán azt jelzi, hogy a technológiaváltás szükséges ugyan, de még további vizsgálatokat igényel. Tájékozódásom szerint a BVKnál a 80as évek közepe óta keresik a technológiaváltás
