Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 19. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RABÁR FERENC, DR. pénzügyminiszter:
987 csak egyszerűsödött és áttekinthetővé vált a rendszer, d e egyszersmind szakít a javaslat azzal a – piacgazdaság körülményei között már nem tartható – megoldással, amely szerint jogsértés esetén egyidejűleg szankcionalizáljuk az adózót, mint szervezetet, és személyre szólóan büntetjük annak alkalmazottját. Az ad ókötelezettségek megsértői adózóként válhatnak a szankciók alanyává, és egységesen, az adó százalékában meghatározott pótlólagos fizetési kötelezettséget, vagy ritka esetekben, konkrét öszszegben előírt pótbefizetési kötelezettségek meghatározását kockázt atják. A bírságok, pótlékok új rendszere lényegesen szűkíti az adóhatósági mérlegelés terét, ugyanakkor erősíti azt az elvet, hogy a meg nem fizetett, be nem vallott adó, mint az állam pénze, csak a késedelmi pótlékban kifejeződő ellenértéké rt használható. A jogkövetkezményektől az adózási fegyelem javítása is várható. Az adózás mint alkotmányos kötelezettség, alkalmas eszköz lehet az adózók életviszonyainak, működésének jelentős befolyásolására. Az adóhatósági intézkedések, az Alkotmány előí rásának megfelelően, a független bíróságok előtt felülvizsgálhatók, a jogszabálysértő határozatok pedig megváltoztathatók, megsemmisíthetők. Ez az adózás új, törvényes rendjének egyik legfőbb biztosítéka. Tisztelt Törvényhozás! A törvényjavaslat expozéján ak hallgatása közben önökben nyilvánvalóan több olyan kérdés merül fel, amely egy ilyen téma tárgyalása során nem kerülhető meg. Mennyiben van összhangban ez a törvényjavaslat a Kormány vállalkozásbarát politikájával? Nem kerüle többe az adóztatás a törvé ny elfogadásával? Változnake a láthatatlan jövedelmek földerítésének és megadóztatásának lehetőségei? Ezekre a kérdésekre összefoglalóan a következőkben tudnék válaszolni. Az adózás rendjének egyidejűleg két – egymástól elszakítva értelmezhetetlen – követ elményt kell kielégíteni: a törvényességet és az adózás eredményességét. Az egyensúlyt úgy kell megteremteni, hogy az államháztartás működésének feltételei az adózókat védő garanciák sérelme nélkül teljesülhessenek. Nyilvánvaló, hogy amennyiben kisebb vagy nagyobb adózói csoportok az ellenőrzés lehetősége nélkül kivonják magukat a közteherviselés alól, ezzel más adózói rétegek helyzetét nehezítik, hiszen a terheket akkor másoknak kell viselniük. Amikor tehát védjük a privát szférát, a vállalkozásokat, ugyan akkor meg kell teremtenünk az adórövidítés feltárásának a feltételeit is. Az adózás rendje, amelyet most ajánlok elfogadásra, úgy gondolom, egészében adózó: és így vállalkozásbarát. Természetesen sem pozitív, sem negatív diszkriminációt nem tartalmaz. Bizt osítja azonban a joggyakorlás feltételeit, sőt, könnyíti azokat. Kiemelést érdemlő, ilyen típusú szabályok: az adóhatóság kitanítási kötelezettsége, a méltányos eljárás kötelezettsége, a központi és helyi adók közös eljárási szabályai, az ismételt ellenőrz és tilalma, a becslés feltételeinek részletes szabályozása, a korlátlan bírói felülvizsgálat, az adóbevallási és befizetési rend egyszerűsítése, az adózói nagyságrendhez igazítása. Nem csak a pénzügyi, az adózói fegyelem is kétségtelen javításra szorul. A láthatatlan jövedelmek kezelésére, feltárására a javaslat nem tartalmaz sajátos jogintézményeket, nem intézményesít adórendőrséget – egész rendszere azonban biztosítja mindazokat az ellenőrzés során fölhasználható módszereket, amelyeket a nyugateurópai or szágok többsége alkalmaz. Az adóhatóságok ellenőrzési tevékenységének látványos megújítására azonban most nincs módunk. Részben nem kívántuk a költségvetés terheit növelni, hiszen ennek tárgyi és személyi föltételei vannak; részben pedig előttünk áll az ad ószervezet korszerűsítése, amely nélkül a pusztán extenzív növekedés nem biztos, hogy kellő eredményt hozna. Úgy gondoljuk, az adózatlan jövedelmek föltárása folyamatos feladat. A törvényjavaslat a maga eszközeivel ennek feltételeit a következőkkel kívánj a biztosítani: a gyakori ellenőrzés lehetősége, új ellenőrzési módszerek, az adóhatóság információs bázisának meghatározása, más adóhatóságok kölcsönös együttműködése, szankciók egységesítése, szigorítása. Mint említettem, az adóztatás tárgyi, személyi fel tételei biztosítottak. Az állami adóhatóságnál az új törvény bevezetése költségnövekedést nem okoz. Az önkormányzatok adóztatási feltételeinek kialakítása folyamatban van. Nem szeretnénk, ha a meglévő eszközök az átalakulás következtében
