Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 19. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - A bírák és ügyészek előmeneteli rendszeréről és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
975 javaslatok érkeznek, amelyeket a képviselők magukévá tesznek, ezeknek az előterjesztésére még az általános vitában sor kerülhessen. Köszönöm szépen. ( Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Szólásra következik Remport Katalin, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Remport Katalin (MDF) REMPORT KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen törvényt jónak t artom, és alapvetően támogatom. Mint tudják, a bírák és ügyészek már a korábbi Parlament által meg lettek fosztva aktív politizálási jogaiktól, így aztán nekünk, ügyvédeknek kell képviselnünk a Parlamentben is az érdekeiket. Egyetértek mind az államtitkár úrral, mind – sok vonatkozásban – Szigethy képviselő úrral is, abban, amit előterjesztettek. Megemlíteném, mi az, amit jónak tartok ebben a törvényben, és mi az, amin szeretnék változtatni a módosító indítványommal. Mindenképpen jónak tartom, hogy a bírák és ügyészek a jelen törvény alapján egy automatizmus szerint fognak előmenetelben részesülni, ez az automatizmus pedig egyrészt a beosztásuknál fogva fog érvényesülni, másrészt pedig a munkában eltöltött idejük kapcsán. Ez kiküszöböli, hogy bármilyen szubj ektív tényező alapján legyen megítélve a munkájuk. Jónak tartom a törvényben azt is, hogy a kiváló munkavégzést és a tudományos munkát külön preferálja, lehetővé téve, hogy aki kiválóan végzi a munkáját, vagy pedig külön tudományos tevékenységet végez, az külön, soron kívüli előmenetelben részesülhessen. Mindemellett, az alapbéren, az alapjövedelmen kívül pótlékban részesülnek a bírók és ügyészek; vezetői pótlék is bevezetésre kerül a jelen törvényben, plusz, évente egy alkalommal az egyhavi átlagjövedelemn ek megfelelő, külön juttatásban is részesülnek az ott dolgozók. Mindamellett, hogy ezzel egyetértek, és tudom, a bírák is ezt támogatják, szeretném elmondani, hogy a Békés megyei bíróságon a bírák és a képviselők között létrejött tanácskozá son mikre derült fény. A bírák ismertették velünk jelenlegi munkakörülményeiket, ismertették társadalmi megbecsülésüket, és nehéz helyzetüket. Ezt egy picit szeretném Önökkel is megismertetni. Mint már államtitkár úr is mondta, a bírák egyre nagyobb megter helésnek vannak kitéve, újabb és újabb jogköröket kapnak, amiben el kell, hogy járjanak, mégpedig olyan új szakterületeket is, amikben új képzést kell kapniuk, új felkészülést kell beszerezniük. Heti kéthárom ülésnapon tartanak tárgyalásokat, egy nap pana sznapot tartanak, így aztán sokszor a munkaidejükön kívül kell felkészülniük a tárgyalásaikra, hét végeken kell sokszor elkészíteni az ítéleteiket, azokat írásba foglalni, és felkészülni a következő heti munkára. Mindemellett a jövedelmük nagyon alacsony. Mint mondta az államtitkár úr is, a kezdő bírói fizetés 15 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy egy kezdő bíró 12 ezer forintot sem visz haza, de például a gyulai bíróságon az ottani valamennyi dolgozó átlagjövedelmét figyelembe véve, az átlagjövedelem mindös sze 12008 forint. Így aztán nem lehet csodálni, hogy valóban azok, akik rátermettek, akik megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, ha kapnak egy jobb anyagi lehetőséget, otthagyják ezt a pályát – holott azért mentek oda, mert valóban szeretik a bírói hiva tást. Közös érdekünk, hogy megőrizzük a legjobb szakembereket ezen a pályán. Hiszen itt nem pusztán arról a pár ezer emberről van szó, aki ott dolgozik; előbbutóbb valamennyi ember, ha nem is valamennyi, de a nagy többségünk kapcsolatba kerül a bíróságokk al, valamilyen üggyel kapcsolatban mi is eljárás alanyaivá válunk. Így aztán egyáltalán nem mindegy, hogy ki ítélkezik az ügyünkben, felkészülte az a bíró, nem mindegy, hogy ítéletét mennyire megalapozottan hozza meg, mennyire gyorsan, rátermetten. Éppen ezért szükséges, hogy a társadalmi megbecsülés mindenképpen kifejezésre jusson.
