Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 19. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - A bírák és ügyészek előmeneteli rendszeréről és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
972 Most mindezt csak fokozta a bírósági hatáskörök minden eddigit felülmúló bővülése. Elég, ha csak annyit említek, hogy 1988. január 1. napjától 40 olyan új jogszabály jelent meg, amely kisebbnagyobb mértékben növelte a bíróságok feladatait , továbbá az ügyforgalom növekedése és az ügyek mind nehezebbé válása is szinte megoldhatatlan feladatok elé állítja lassan a bírósági apparátust. Így az egyre fokozódó munkateher, amely párosul az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányával, valamint a nemze dékváltással, ez állandóvá és nagymértékűvé tette a fluktuációt. Ezt a folyamatot a Kormány 1989ben és '90ben tett kedvező intézkedései lassították ugyan, de megállítani, visszafordítani a mai napig sem tudták. S a gazdasági életben bekövetkezett változá sok, a külföldi kapcsolatok bővülése jelentősen megnövelték a keresletet a jól képzett jogászok iránt. Ugyanakkor a bírákat, a bírósági fogalmazókat is mindenütt külön szeretettel fogadják. Csak friss példaként tudom megemlíteni, hogy francia ösztöndíjjal januárban öt bíró vagy közjegyző utazhat ki úgy Franciaországba, hogy minden költségét a meghívó francia fél viseli. Tapasztalataink szerint a más jogi munkakörökben elérhető jövedelmek és a bírák javadalmazása között soha ilyen szakadék nem volt, mint nap jainkban. Ma a kezdő bírói fizetés 15 ezer forint! S az alsófokú bíróságokon húsz éve dolgozó bíró fizetése alig haladja meg a 20 ezer forintot! Ezért ismételten felerősödött az 1988. júliusi bérrendezés után átmenetileg némileg lelassult elvándorlás, ami tovább rontja a bíróságok helyzetét. Egyrészt azért, mert az ott maradó, most már zömében fiatal, gyakorlatlan bírói karra így még nagyobb munkateher hárul, másrészt pedig a bírák és más bírósági dolgozók nap mint nap szembetalálkoznak azzal, hogy volt kol légáik lényegesen kisebb felelősséggel, aránytalanul, jóval magasabb jövedelemmel járó jogászi álláshoz jutnak. Ma állandónak mondható az, hogy a bírói állások több mint 10%a – ami országos viszonylatban egy jelentős szám – betöltetlen jelenleg, és a jele nleg működő apparátus nagy részének gyakorlata valójában csak alig néhány éves. A bíróságok vezetőinek jelzése szerint, amennyiben nem következik be a lehető legrövidebb időn belül jelentős javulás, akkor a pályaelhagyás ezen a vonalon beláthatatlan és soh a nem látott méreteket fog ölteni. Már jelenleg is igen magas azoknak a bíráknak a száma, akik megtették az első lépéseket az igazságügyi munkaviszonyuk megszüntetéséhez, de a végleges döntést az előkészítés miatt köztudottá vált új előmeneteli és bérrends zer bevezetésétől tették függővé. A sajtóból nyilván látták, hogy az igazságügyminiszter a tisztségbe kerülése óta kinyilvánította azt a határozott szándékát, hogy a bírósági szervezet reformját megvalósítsa, és a bíróságok helyzetét javítsa, annak ellené re, hogy nyilván működése kezdetétől tisztában volt azzal is, hogy a bíróságok helyzetének egyre drasztikusabb romlását csak mélyreható és egymással összefüggő, részben azonnali, részben pedig hosszabb távra szóló intézkedések képesek megállítani s kedvező irányban megváltoztatni. S ennek volt része az, hogy a Kormány munkatervének megfelelően ez év októberében az Igazságügyi Minisztérium előterjesztést tett a bíróságok helyzetének ismertetésével a fejlesztési feladatokra, és javaslatot tett a bírák és más bírósági dolgozók létszámának emelésére, a bíróságok működéséhez szükséges anyagi, technikai feltételek, valamint az igazságügyi dolgozók helyzetének javítására. A most előterjesztett javaslat valójában kettős célt szolgál. A bírói függetlenség megsértésén ek a lehetséges közvetett eszköze mindig – mint minden pályán – a bíró anyagi függősége, a javadalmazásának és előmenetelének szubjektív módon való intézése. Ez nyilván csak azzal a módszerrel küszöbölhető ki, ha a bíró előmenetelét és munkájának anyagi el ismerését törvényben foglalt elvek biztosítják. Másrészt a bérrendszernek tükröznie kell a bírói munkával szemben támasztott követelményeket s az ezzel járó felelősséget is, tehát azt, hogy egyedül a bíró az, akinek kizárólagos joga és kötelessége végső fo kon dönteni az állampolgárok vitás ügyeiben, a bűncselekmények elkövetőiről, továbbá más, a jogszabályok által egyre nagyobb számban elé utalt kérdésekben.
