Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 13. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - Bejelentések: - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
942 Jelenleg a tisztelt Ház előtt van az őrségváltás, ami a rendőrséget illeti. Közvetlenül megszavazás előtt áll. Az i gazságügyminiszter úr tájékoztatott arra vonatkozóan, hogy már a legközelebbi jövőben a Ház elé hozza a bírósági elnökök újraválasztásának törvénytervezetét is. Úgy tűnik, hogy a folyamatosan változó demokratizálódás során már csak néhány terület emelkedi k ki őskövületként társadalmunk tengeréből, és ebből az egyik az ügyészek társadalma. Köztudott, hogy sok más területhez hasonló módon hogyan történt korábban a főügyészek megválasztása. Nem a szakmai felkészültség, nem az egyéni becsület volt a meghatároz ó tényező, hanem alapvetően a párthűség, egy meghatározott párthoz való hűség, hűség az MSZMPhez. Közben sok minden megváltozott, de sajnos az ügyészségen belül úgy tűnik, hogy minden változatlan. Nincs okunk feltételezni azt, hogy a már évekkel korábban megválasztásra került főügyészek nem bizonyultak jó választásnak. Nincs okunk továbbá azt sem feltételezni, hogy kaméleonoknak bizonyultak volna az említett főügyészek. Sőt ellenkezőleg, meg vagyunk győződve arról, hogy ezek a főügyészek változatlan hűségg el szolgálják a Magyar Népköztársaságot. Csakhogy közben a népköztársaságból köztársasággá vált, és a köztársaság már nem ugyanazt a felépítményrendszert, nem ugyanazokat az embereket kívánja, követeli meg, mint a népköztársaság! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr ! Az egész ügyésztársadalmon belül Ön az egyetlen, aki az európai normáknak megfelelően került megválasztásra. (Tirts Tamás közbeszólása: Szobrot neki!) Ezért Önt kérdezem arra vonatkozóan, mivel meggyőződésem az, hogy az Ön asztalán már ott van a rendszer váltás kidolgozott koncepciója, ami az ügyésztársadalmat illeti. Önt kérdezem, hogy mikor és milyen módon kívánja ezt a lépést megtenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps középről.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Györgyi Kálmán le gfőbb ügyész úr válaszol. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válasza GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az interpelláció 19 megyei főügyészt és a főváros főügyészét érinti, és persze engem, hogy mit tervezek v elük annak érdekében, hogy a rendszerváltás az ügyészségen is megtörténhessen. Két dolgot kell előre bocsátanom. Az egyik a magyar igazságszolgáltatás válságos helyzete. A helyzetet ismerik, tudják, hogy ma nehéz feladat az igazságszolgáltatás működőképess égének biztosítása, az, hogy működjenek a bíróságok és az ügyészségek, a jó szakemberek ne hagyják el a bírói és az ügyészi pályát. De éppoly fontos, hogy morálisan kompromittált személy az igazságszolgáltatásban ne vegyen részt. Az ügyészi pálya vonzereje , sőt megtartó ereje csökkent, az országban 159 az üres ügyészi állás, a nyomozó ügyészi állások közül pedig 30 a betöltetlen. Ennek fő oka az, hogy az ügyész jól képzett munkaerő, és más munkáltatók kedvezőbb ajánlatainak nem mindig tud ellenállni. A Korm ány ezt fölismerte, legutóbbi ülésén elfogadta a bírák és ügyészek előmeneteli és javadalmazási rendjéről szóló törvény tervezetét. A másik: az ország demokratikus átalakulásával összefüggésben átalakításra szorul az egész igazságszolgáltatá si szervezet és az eljárás szabályozása is. Ez átfogja a bírósági és ügyészségi szervezetet egyaránt. A bírósági szervezet reformján az Igazságügyi Minisztérium dolgozik, az ügyészi szervezet reformjának előkészítésére a Kormánytól a Legfőbb Ügyészség kapo tt felkérést. Az ügyészségi reform alapvető célkitűzése az, hogy a fejlett nyugateurópai országok megoldásait szem előtt tartó és a magyar közjogi tradíciókkal is számot vető megoldás szülessen. A Legfőbb Ügyészség arra törekszik, hogy a külföldi szabályo zási modellek tanulmányozása, a hazai tudomány állásfoglalásainak figyelembevétele és a gyakorlati tapasztalatok kiértékelése alapján olyan szabályozás szülessen, amely évtizedekre szólóan megalapozza az állami tevékenység eme
