Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 13. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - Bejelentések: - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - RABÁR FERENC, DR. pénzügyminiszter:
940 A közvélemény tudomása szerint az ország jelentős nagyságrendű, olyan külföldi hitelkonstrukciókkal rendelkezik , amelyek eredeti célja kis- és középvállalkozások életre hívása, különös tekintettel az elmaradott térségek fejlesztésére és új munkahelyek teremtésére. A gyakorlati megoldásokkal szemben választási körzetem polgárai is elégedetlenek. Mindenekelőtt hiányz ik a hitelfelvételi lehetőségek nyilvánossága. Nem a felhasználási területek bankfiókjaiban, hanem a központi bankokban találhatók, amennyiben találhatók, ezek a pénzek. A pénzeket magas kamattal ajánlják a hazai hitelezők, így ha ismertek is, nagyon mérsé kelt irántuk az érdeklődés. Nem tudjuk, hogy mi a sorsa az újsághírekből megismert olasz, német, finn, török és világbanki hiteleknek. Ezenkívül megemlíteném még a Vállalkozásfejlesztési Alapítványt is, amelyről úgy tudjuk, hogy jelentős hányada éppen terü letfejlesztési célokat szolgálna, és úgy tudjuk, ahhoz is bankokon keresztül, ugyanolyan feltételekkel lehet hozzájutni, miként más kölcsönökhöz. Kérem a tisztelt miniszter urat, hogy a tisztánlátás és a találgatások elkerülése érdekében válaszoljon a köve tkező kérdéseimre. 1. Hogyan kezeli a Kormány és a pénzintézetek a célhiteleket, azaz milyen feltételekkel nyújtják, és hogyan hozzák nyilvánosságra azokat? 2. A Vállalkozásfejlesztési Alap területfejlesztésre fordítható hányadát hogyan kezelik? Köszönöm. (Kis taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra Rabár Ferenc pénzügyminiszter úr válaszol. Dr. Rabár Ferenc pénzügyminiszter válasza RABÁR FERENC, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés re két részben adom meg a választ, két kérdésre két választ. Az első kérdéshez: az elmúlt évben több hitelkeretmegállapodás kötésére került sor, mintegy 740750 millió dollár értékben, Bajorország, BadenWürtenberg, svéd, finn, olasz viszonylatokban. E hi telekből az elmúlt időszakban viszonylag nagyon keveset, mintegy 60 millió dollár értékű hitelt vettek az érdekeltek igénybe. Ezeknek a megállapodásoknak azonban – hitelmegállapodásoknak – a közös jellemzője az, hogy igen sok feltételhez kötik a hitelek ny újtását. Limitálják a hitelek alsó határát, tehát nagyon kis összegben ezeket nem lehet igénybe venni, és például jellemző, hogy adott országból vagy tartományból származó import finanszírozására szolgálnak. A délnémet hitelek keretében például délnémetma gyar vegyesvállalatok fejlesztésének finanszírozására lehet igénybe venni összegeket. E hitelkeretek alapvetően tehát nem a kisvállalkozások finanszírozását szolgálják, a hitelnyújtók szempontjai nagyon erősen képviselve vannak bennük. Természetes, hogy fö lhasználhatók ilyen célra is, azonban nagyon nagy mértékben torzítottak a lehetőségek. A hitelek továbbadása történhet devizában, ebben az esetben az árfolyamkockázatot a vállalat vállalja. Amennyiben az érdekeltek a hiteleket forintban veszik igénybe, úgy a jelenlegi viszonyokhoz képest kedvező kamatfeltételek mellett juthatnak hozzá, azonban a Nemzeti Bank bekalkulálja ezt az árfolyamkockázatot. A Nemzeti Bank 22 százalékos refinanszírozási kamatlábbal bocsátja a hiteleket a kereskedelmi bankok részére, a melyek további 23 százalékos kamatot számolnak. A kisvállalkozások részére most van előkészület alatt egy hitelkeret a Budapest Bank szervezésében, ennek értéke mintegy 40 millió márka lesz. A Nemzeti Bank a külföldi hitelekről és azok feltételeirő l rendszeresen tájékoztatja a kereskedelmi bankokat, és a hitellehetőségeket a sajtón keresztül is megismerhetik az olvasók.
