Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 13. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - Bejelentések: - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - NAGY FERENC JÓZSEF földművelésügyi miniszter:
933 elherdálása, sok esetben maguk a vezetők járnak elöl rossz példával. N incs, aki megakadályozná őket jogtalan magatartásukban (közbeszólás: Pszt!) s ők is elnézik a tagság ilyen irányú magatartását. Megfelelő jogi, gazdasági és agrárpolitikai feltételek nélkül, hatékony érdekképviselet nélkül mindez nem lehetséges. Ezért kére m a földművelési kormányzatot, de a Kormány minden illetékes tárcáját, hogy nyissa meg végre a mezőgazdaság minden szektora előtt a termelés, a jövedelmező gazdálkodás, s a biztos értékesítés távlatát. Köszönöm a szíves türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vin ce) : Köszönöm. Az interpellációra Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter úr válaszol. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter válasza NAGY FERENC JÓZSEF földművelésügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Cséfalvay Gyula Képvise lőtársam! A valóságnak megfelelő képet festett a magyar mezőgazdaság mai állapotáról, a felhalmozódott gondokról és a parasztság hangulatáról. Így a költségvetés hiányának mérséklésére tett jövedelemelvonó intézkedések, a KGSTpiacok folyamatos összeomlása és az NDKpiac gyakorlati megszűnése, a belföldi élelmiszerkereslet visszaesése, valamint a mindezeket tetőző aszálykár súlyos jövedelmezőségi, termelési és felvásárlási zavarokat okozott és okoz napjainkban is. A többségükben rajtunk kívül álló okok miat t megjelenő objektív nehézségek olyan időszakában érik nagyüzemeinket és a mezőgazdasági magántermelőket, amikor az agrárágazatban egyidejűleg vannak napirenden a rendszerváltás és a tulajdonreform végrehajtásának történelminek nevezhető feladatai. Teljes mértékben egyetértek képviselőtársammal abban, hogy mindezek sürgős és sokirányú törvényalkotói, kormányzati és helyi teendőket is adnak. Biztosítani kívánom a tisztelt Országgyűlést arról: az agrárkormányzat eltökélt szándéka, hogy kivezesse a magyar mez őgazdaságot és élelmiszeripart a csődbe jutott, korábbi gazdasági rendszer okozta válságból, és a hároméves időszak végére megteremtse a magántulajdonra és vállalkozói szabadságra épülő agrárgazdaságot. Számunkra egyértelmű, hogy az átalakulás egy folyamat , amelynek lassan egymásba kapcsolódó lépései vannak, még akkor is, ha a negyven év alatt felhalmozódott gondjaink gyors és koncentrált megoldására törekszünk. A Kormánynak és a Földművelésügyi Minisztériumnak van stratégiája a válságból való kilábalásra. Most is azt tudom mondani: agrárprogramunk kialakításánál és annak végrehajtása során is elsőrendű szempontnak tartjuk, hogy az agrárgazdaságra való áttérés a termelés folyamatosságának fenntartása mellett úgy történjen, hogy érvényesüljön az exportkészség és gazdaságosság javításának követelménye. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a Kormány és a Parlament döntsön az ágazat jövőbeni nemzetgazdasági szerepéről, mivel nálunk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az ország gazdaságában meghatározó jelentőségű. Kívá natos, hogy a működést szabályozó pénzügyi feltételrendszer a felső szintű döntéseknek megfelelően kerüljön kialakításra. Amennyiben ezen a talajon állunk – és meggyőződésem, hogy csak ezen állhatunk – , vállalnunk kell, hogy a termelés mennyiségét a mezőga zdaságban is a piac határozza meg, és hogy olyan hatásokkal, mint ami a múlt heti interpellációban elhangzott, a tejtermelésben, a zöldség- és gyümölcstermelésben is számolni kell, és az adott esetben konkrétan kell megtalálni a megoldást – termelőknek, fo gyasztóknak és az államnak – , a legmegfelelőbb módozatait. A Földművelési Minisztérium nevében biztosíthatom Önöket arról is, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban felhalmozódott feszültségek levezetése és a gazdasági rendszerváltás a legkisebb zavarok mellett, a termelő és a fogyasztó közötti minél kevesebb konfrontációval menjen végbe. A legsürgősebb feladatnak tekintjük ezért az új földtulajdonjogi és
