Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 13. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - ÓMOLNÁR MIKLÓS, DR. (FKgP)
901 bizonyos körben a teljes személyes illetékmentességeket. Itt két olyan tételt találtam, amely álláspontom szerin t erkölcsileg nem igazolható: az egyik éppen a pártokra vonatkozó, tehát a társadalmi szervezetekre vonatkozó teljes személyes illetékmentesség esete, a másik pedig a vízgazdálkodási társulatok esete. Az innen nyerhető illetékbevétel terhére indítványozom átrendezni ama híres táblázatot a következők szerint: az első csoportban az illetékkulcs 0 százalék, a második csoportban az illetékkulcs, értéktől függetlenül, 10 százalék; a harmadik pedig 20 százalék. Magyarul: a progresszivitással szemben lineáris kulc s bevezetésére teszek indítványt. Utalok itt arra, egyes fejlett nyugati társadalmakban már rájöttek arra, hogy a progresszív kulcsok meghaladottak. Nincs valóságos szerepük, inkább elkobzó funkciójuk van. Ez pedig egy polgári társadalom építése során már tovább nem tartható. Tudom, hogy nagyon merész indítványt terjesztettem elő, látom is, az államtitkárnő a fejét fogja. Bízom benne, hogy a képviselőtársak ezt az indítványt megértéssel fogják fogadni. (Botos Katalin közbeszólása: Meg majd a költségvetést i s!) Egy másik indítványra szeretném végül ráirányítani a figyelmet. Tegnap utaltam arra, hogy az időmúlást az öröklési esetekben akként értékeli a javaslat, hogy az illetékalap csökkentésére nyílik lehetőség – minél nagyobb a késedelem a hatóság részéről, annál nagyobb mértékben. Az illetékjog hagyományosan nem foglalkozik az úgynevezett eredeti szerzésmódok illetékével, illetőleg úgy kezeli őket – itt az elbirtoklásra és a ráépítésre gondolok – , mintha visszterhes ügyletről volna szó, bár nyilvánvaló, foga lmilag nem erről van szó. Ezekben az esetekben ugyancsak tipikus jelenség – az ügyvédi gyakorlatból tudjuk – , hogy később kerül megállapításra az elbirtoklás ténye, jóval később, mint ahogy valójában bekövetkezik, ámbár naptárszerűen ítéletben is, jogügyle tben is megjelölhető. Hasonló a helyzet a ráépítésnél. A másik indítványom lényege tehát az, hogy ebben a két körben – elbirtoklásnál és ráépítésnél – a 67. § (2) bekezdésében alkalmazott szabályt, amikor az állampolgár vétlenségét vélelmezi a javaslat, me gfelelően alkalmazni lehessen. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Nincsen több felszólaló. Azonban a házbizottság legutóbbi ülésén az a vélemény alakult ki, hogy a törvényjavaslat általános vi táját az Országgyűlés még ne zárja le. Ez lehetőséget ad a módosító javaslatok érlelésére. Így tehát az általános vitát elnapolom, azt a következő ülésünkön folytatjuk. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitája EL NÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Most folytatjuk a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat megtárgyalását. A részletes vita következik. Elsőként Ómolnár Miklós, a Független Kisgazdapárt képviselője jelentkezett felszóla lásra. Felszólaló: Dr. Ómolnár Miklós (FKgP) ÓMOLNÁR MIKLÓS, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ismét egy olyan törvényjavaslat fekszik asztalunkon, amelyhez a mintát nyilvánvalóan tőlünk nyugatra fekvő, úgynevezett jóléti társadalmak jogi eszköztárából v ettük. Onnan, ahol verseny folyik a fogyasztók kegyeiért és a piac újabb és újabb felosztásáért.
