Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 13. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - Az illetékekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
898 ELNÖK (Szabad György) : Ráday Mihály bizottsági alelnök úr tegnapi indoklása nyomán kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte az indítvány sürgős tár gyalásával. Kérem állásfoglalásukat. Most kérem szavazatukat! (Megtörténik – mozgás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az államtitkári szavazatokkal együtt 168 "igen" szavazattal 38 "nem" ellenében, 14 tartózkodással elfogadta a sürgősség kimon dását. Felkérem tehát a gazdasági, illetve az alkotmányügyi bizottságot a javaslat véleményezésére. Az illetékekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Most folytatjuk az illetékekről szóló tör vényjavaslat általános vitáját. A tegnapi ülés berekesztésekor több képviselőtársunk jelzett még felszólalási szándékot. Kérem, hogy ismét nyomják meg mikrofongombjukat mindazok, akik fenntartják felszólalási szándékukat. (Megtörténik.) Elsőként Remport Ka talin, a Magyar Demokrata Fórum képviselője jelentkezik. Tessék! Felszólaló: Remport Katalin (MDF) REMPORT KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az illetéktörvénnyel kapcsolatban három módosító indítványom lenne, ezeket elő fogo m terjeszteni és írásban el fogom juttatni képviselőtársaimhoz. Az első javaslatom lényegében egy összhangteremtésre irányul. Az általános eljárási illeték polgári peres ügyekben minimálisan 600 forint, ezzel nem áll összhangban a későbbiekben részletezett további részlettörvénykezés, ugyanis fizetési meghagyásos eljárásban 200 forintot határoz meg minimumnak, majd az egész kiegészítésnek, illetve bírósági meghagyás elleni ellentmondásnak szintén 200 forintot határoz meg. Tehát nincs összhang a 600 forint é s a 200200 forint között. Éppen ezért a magam részéről indítványozom, hogy fizetési meghagyásos eljárásban a minimum 300 forint legyen és bírósági meghagyás, valamint fizetési meghagyás elleni ellentmondás esetén a minimum szintén 300 forint legyen. Ugyan így, abban az esetben, hogyha nem állapítható meg a pertárgy értéke, szintén azt tartom összhangban az általános illetéktörvénnyel, az illetékszabályozással, hogyha a helyi bíróságnál indult eljárásban az illeték alapját ilyenkor 100 000 forintban állapítj uk meg, míg a Fővárosi Bíróságnál, megyei bíróságoknál 200 000 forintban, a Legfelsőbb Bíróságnál pedig 400 000 forintban. Ez már valóban összhangban állna a 37. § (1) bekezdés a) pontjával. A második javaslatom a helyi adókra vonatkozik. Mint tudjuk, új t ípusú jogszabályról és adóformáról van szó, melyet ráadásul olyan új szervezetek – az önkormányzati testületek – vetnek ki, melyeknek nincs ebben gyakorlatuk, nem volt adókivetési tapasztalatuk, így előfordulhat, hogy nem kellő mértékben fogják kiszabni ez eket a helyi adókat, nem gondolják át a döntéseik súlyát. Gondoljunk csak arra, hány önkormányzati testület határozta meg 23000 fős településnél a maximális 70 százalékos polgármesteri díjazást. Azt hiszem, hogy nem tehetjük ki az állampolgárokat most kez detben annak, hogy egyből ilyen visszaéléseknek legyenek alanyai, ezért számukra – véleményem szerint – meg kell könnyíteni a perindítás lehetőségét, s itt szintén a minimális díjjal hoznám összefüggésbe az illetéket, és az illeték számításánál a minimum a lapja a 600 forint kell legyen, véleményem szerint.
