Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 12. hétfő, az őszi ülésszak 15. napja - A Társadalombiztosítási Alap 1989. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - PUSZTAI ERZSÉBET, DR. (MDF)
874 nyugdíjnövekedés nem 1465 forint lett volna, hanem 6660. Nem igaz az, hogy a nyugdíjak emelésére és valorizálására nincs tartalék. Ez azonban azon múlik, hogy milyen politikai váltás történik a társadalombiztosításnál. A fentiek tanulsággal kell szolgáljanak a társadalombiztosítás jövő évi költségvetésének megtervezéséhez, ennek során pontosan rögzíteni kell a jelentkező többletbevételekkel való gazdálkodási el őírásokat. Az 1989es év már régen elmúlt. Elmúlt a Némethkormány, egy új Parlament van, elmúlt a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, és új főigazgató áll a társadalombiztosítás élén. Az új kormány felel azoknak az összegeknek a visszafizetéséért, ame lyeket 1989ben a társadalombiztosítástól átpumpáltak a költségvetésbe. Mindjárt előttünk áll az 1991es társadalombiztosítási terv; azokra a kérdésekre, amelyek az 1989es TB költségvetésével kapcsolatosan felmerültek, az új miniszternek és a főigazgatóna k kell válaszolnia. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Pusztai Erzsébet a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Pusztai Erzsébet (MDF) PUSZTAI ERZSÉBET, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Az előttem szólók után néhány dolog, amit mondok, nyilván ismerős lesz, de úgy gondolom, hogy néhány alapvető tényre felhívom a figyelmet. A társadalombiztosítás 1989. évi költségvetésének értékeléséhez néhány történeti adatra is utalni ke ll. 1948tól, a biztosítóintézetek államosításától a társadalombiztosítás nem volt független az ország költségvetésétől. Ebből az következett, hogy bevételeit nem halmozhatta fel, nem hasznosíthatta. Az ország ezeket az összegeket is folyamatosan felélte. Csak hozzávetőlegesen becsülhető, hogy a társadalombiztosítási bevételekből körülbelül 600 milliárd forint tűnt el a költségvetés feneketlen kútjában. 1988ban megtörtént az akkor már válságban lévő ország válságban lévő költségvetésének és a társadalombiz tosításnak a szétválasztása. Tőkét nem képeztek, a tervezett 2 milliárd forintos tartalékalapot nem kapta, hanem megvásárolta a társadalombiztosítás, így a folyó bevételekből gazdálkodott. Az 1989. év jelentős bérkiáramlása és a társadalombiztosítási járul ék felemelése az oka annak, hogy a társadalombiztosítás közel 27 milliárdos többletbevételre tett szert. Az a tény, hogy ezt az összeget egyáltalán ismerjük, hogy valahol megtalálható, a költségvetésből történt elválasztásnak köszönhető. Az, hogy 15 milliá rd forintos kötvényekbe fektetve tartósan 15 évre lekötöttek, nem titkolva, hogy ez a költségvetési egyensúly érdekében történt, ez elfogadható, hiszen a kötvények hozadéka a társadalombiztosítási alapot növeli. Nagyobb gondot okoz azonban a többletbevétel többi részének lekötése. 1,3 milliárd forintot adott át a társadalombiztosítás különböző jogcímeken a költségvetésnek, melyek visszafizetéséről a Számvevőszék vizsgálata után kerül csak szó. Ezt az összeget 1991ben kell a költségvetésnek megtérítenie. A családi pótlák 3 hónapon át történt kifizetése az idén további 15 milliárd forint hitelezését jelenti a költségvetésnek. Ezt 1992ig kell visszafizetni előre meg nem állapított ütemezésben. Természetesen ezek a tételek majd az idei év költségvetésének tárg yalásakor fognak megjelenni, de feltétlenül beszélni kell róla. Meg kell állapítani, hogy az előző kormány a költségvetési egyensúly megteremtésekor a könynyebb megoldást választotta. A költségvetés kiadásainak megrázkódtatásokkal járó csökkentése helyett a társadalombiztosítástól felvett hiteleket, vagyis úgy tervezett, hogy majd a következő évek költségvetéséből kell ezeket az összegeket visszafizetni. Egy másik rendkívül fontos kérdés a társadalombiztosítási járulék befizetésének elmaradása. Ez ugrásszer űen növekedett az elmúlt években. 1989. végére már 11 milliárd forint felett volt. Abban az évben alig történt lépés a kintlévőségek behajtására. Nem csoda, hiszen a havi 2%os kamat mellett a járulék be nem fizetése kedvezményes hitellehetőségnek is számí tott. A csődeljárásokról szóló
