Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 6. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Bejelentések: Tóth Sándor jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - MOLNÁR TIBOR, DR. (SZDSZ)
822 A magam részéről ezért azt tudom mondani, hogy ezt a választ nem tudom elfogadni, mert gyakorlatilag a kérdéseimre semmiféle megold ást nem garantált. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) Határozathozatal ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A miniszteri válasszal az interpelláló képviselő nem értett egyet. Megkérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a miniszteri választ. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: a miniszteri választ 123 "igen" szavazattal 78 ellenében, 36 tartózkodással az Országgyűlés elfogadta. Következő interpelláló képviselőnk, dr. Molnár Tibor (SZDSZ) interpellálni kíván a földművelésü gyi, valamint a pénzügyminiszterhez "A tejtermelés és feldolgozás válsága, a belső fogyasztás kritikus csökkenése" címmel. Molnár Tibor képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Dr. Molnár Tibor (SZDSZ) - a földművelésügyi miniszterhez, valamint a pé nzügyminiszterhez "A tejtermelés és feldolgozás válsága, a belső fogyasztás kritikus csökkenése" címmel MOLNÁR TIBOR, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Urak! Köztudott, hogy Magyarországon a fogyasztás tejből és tejtermékekből 1987b en érte el a csúcsot, amikor is 200 kg volt az egy főre jutó fogyasztás. 1988tól 1990ig azonban a 28 százalékos, majd a 38 százalékos, végül a 42 százalékos központi kormányzati fogyasztói áremelkedés hatására, illetve a reálkeresetek általános csökkenés e miatt a fogyasztás erőteljesen csökkent. E kedvezőtlen folyamathoz hozzájárult még az is, hogy a múlt évben a termelőknek biztosított támogatást megszüntették, és a fogyasztói árkiegészítés is meglehetősen beszűkült. Ebben a helyzetben a tejipar értelems zerűen feldolgozással, majd exportálással próbálta a fölös mennyiséget levezetni, ám 1990ben szinte minden feltétel különösen kedvezőtlen az exportra. Ez több okra is visszavezethető. Egyrészt a múlt évi 70 százalék támogatás helyett az exportra ebben az évben már csak 50 százalékot, augusztus 15től kezdődően pedig már csak 30 százalékot folyósított a kormányzat, miközben a tej alapanyagára és a feldolgozáshoz szükséges egyéb alapanyagok ára átlagosan 50 százalékkal emelkedett. Tovább nehezí ti az export helyzetét az a tény, hogy a Közös Piac tagországai a múlt év szeptemberében egy százalékkal magasabb tejtermelésre adtak engedélyt. Ilyen körülmények között aligha várható, hogy a vaj- és tejporexport tekintetében a világpiacon számottevő kedv ező változás következzen be. Mára rendkívül aggasztó helyzet alakult ki. Országunkban a tejtermékek fogyasztása az életszínvonal csökkenése, az áremelkedések hatására óriási mértékben csökkent, ami rendkívül hátrányos arra gondolva, hogy az egész társadalo m érdeke az lenne, ha éppen ezekből emelkedne jobban a fogyasztás. Ugyanakkor a szövetkezeti tejtermelők, valamint a magángazdák nem csökkentették termelésüket, emiatt jelentős, egyes megyékben pedig kritikus a fölös tejmennyiség, amelyet egyedül a feldolg ozott termékek exportjával lehetne levezetni. Az említett kedvezőtlen világpiaci feltételek mellett ez azonban nem vállalható. Világosan látszik, hogy súlyos a helyzet, és ennek messzemenő hatása lehet az egész nemzetgazdaságra. Ma már minden érintett fél tudja, hogy elkerülhetetlen országunkban a tejtermelés csökkentése. Nem mindegy azonban, hogy ez milyen módon valósul meg. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy Magyarországon hosszú idő kellett, amíg a szarvasmarhaállomány a mai szintig eljutott. Végső soron ha a jelenlegi helyzetben nincs megoldás, ez odavezetne, hogy ezt az állományt nagymértékben vissza kell fejleszteni.
