Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 6. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Az Országgyűlés Házszabályairól szóló 8/1989. (VI. 8.) Ogy. határozat módosításáról szóld országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
811 Átadom a szót Hack Péternek, az indítvány előadójának. Dr. Hack Péter (SZDSZ) képviselő a napirendi pont előadója HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gondolom némi nehézséget okoz annak a megsárgult papírnak a megtalálása, amit 264es számon tart nyilván az Országgyűlés. Javaslatunkat július 16án nyújtottuk be Dornbach Alajossal. Akkor arra kértek bennünket, hogy ne terjesszük elő ezt a törvényjavaslatot, hiszen rövid időn belül meglesz az Országgyűlés új Házszabálya, tehát a javaslatunk értelmét vesztette. Talán legrosszabb várakozásaink sem mondatták velünk azt, hogy november elején még mindig aktuális lesz a javaslatunk, de a tények az t támasztják alá, hogy ebben az évben még bizonyos, hogy nem lesz az Országgyűlésnek új Házszabálya, és az is kétséges, hogy a jövő év első hónapjaiban el tudjuk kezdeni a munkát egy új Házszabály alapján. Ezért ajánlom a tisztelt Ház figyelmébe törvényjav aslatunkat, illetve módosító javaslatunkat, amely mindössze egy mondatból áll, tartalmilag azonban egy nagyon fontos kérdést érint. A javaslatunk azt célozza, hogy az Országgyűlés különböző bizottságai közül megkülönböztetett módon kezeljük az úgynevezett vizsgálóbizottságokat. Mindketten, Dornbach Alajos és én is tisztában vagyunk azzal, hogy a parlamenti demokrácia alapszabálya, hogy a különböző országgyűlési bizottságok leképezzék az Országgyűlés összetételét, tehát a bizottságokban a képviselőcsoportok az általuk elnyert mandátumok arányában vegyenek részt. E javaslatunk azonban egy ettől eltérő felosztást, ettől eltérő képviseletet céloz a vizsgálóbizottságoknál. Azt javasoljuk, hogy a vizsgálóbizottságba minden képviselőcsoport azonos számú tagot deleg áljon. Ennek az az indoka, hogy a parlamentarizmus gyakorlatában a vizsgálóbizottságok speciális feladatot töltenek be. Általában a parlamenti bizottságok sem technikai felszereltségük, sem apparátusuk, sem összetételük folytán nem rendelkeznek előnyökkel a kormányzati vizsgálóbizottságokhoz képest. Hiszen a kormányzat sokkal több pénzzel, sokkal több lehetőséggel rendelkezik, hogy vizsgálatokat folytasson le bármilyen, általa fontosnak tartott kérdésben. Mégis nemzetközi tapasztalatok mutatják, hogy vannak olyan esetek, amikor a kormányzati vizsgálóbizottságok nem tölthetik be igazán azt a funkciót, melyre kiküldik őket, ezért nem a Kormány, hanem az Országgyűlés vagy a Parlament az, amely egyes kérdésekben vizsgálatot folytat le. Csak akkor értelmes ez a m egoldás, hogy ha más szempontok vezetik a parlamenti vizsgálóbizottságot a tények feltárásában, mint amely egy kormányzati vizsgálóbizottságot vezetne. Ezért a nemzetközi gyakorlat különböző megoldásokat alkalmaz, részint azt, amit mi javasolunk, tehát azt , hogy a parlamenti pártok a vizsgálóbizottságban azonos létszámban jelennek meg; részint azt a megoldást, hogy a vizsgálóbizottságban nem mandátumarányosan történik a szavazás, vagy kétharmados, vagy konszenzusos döntés szükséges. Hozzáteszem, hogy a magy ar parlamenti gyakorlattól, a magyar Parlament jelenlegi gyakorlatától sem idegen ez a megoldás. Vannak olyan bizottságok, amelyek nem állandó bizottságok, tehát nem törvényelőkészítéssel foglalkozó bizottságok; ilyen például a házbizottság, ahol az arány os képviselet elvét nem alkalmazza a Parlament, hanem egyenlő képviselet van, minden parlamenti párt egy képviselővel rendelkezik, de van például a mandátumvizsgáló bizottság is, ahol minden parlamenti párt azonos számú képviselőt delegál, amely a dolog te rmészeténél fogva azt eredményezi, hogy a tények megállapításában egyenlő mértékben vehetnek részt a parlamenti pártok. Amikor ezt a kérdést eldöntjük, szeretném a Ház figyelmét felhívni arra, hogy nem egyszerűen arról dönt a magyar Parlament, hogy hány ta gja legyen a vizsgálóbizottságoknak, illetve pontosabban, hogy hogyan legyen a képviselet a vizsgálóbizottságokban. Hanem arról dönt, hogy kívánjae az átmenet időszakában a vizsgálóbizottságok intézményét használni egyáltalán vagy sem. Ha úgy dönt a Parla ment, hogy elveti módosító indítványunkat, ezzel amellett foglal állást, hogy nem
