Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 6. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Az árak megállapításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - KOMOR SÁNDOR, a költségvetési, adó és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző: - ELNÖK (Szabad György): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
801 hogy azt fordított szereposztásban, az Érdekegyeztető Tanácson keresztül a társadalom, vagy annak legalábbis egy jelentős rész e követelte ki a piacgazdaságot hirdető Kormány vonakodása ellenése. S mindezek után, bár a kérdés száraznak, elméletieskedőnek tűnhet, óhatatlanul felmerül a kérdés, vane választási lehetősége a tisztelt Háznak, vagy kényszerpályára kerültünke a döntés meghozatalát tekintve. Mi szabad demokraták mindenesetre a kőolajlibero elfogadását javasoljuk. Nem azért, mert azt ránk oktrojálták, hanem azért, mert ez tűnik célszerűnek és piackonformnak, hozzátéve, hogy az ilyen fontos nyersanyagok forgalmazásában a p iacot jelenleg uraló nagyvállalatok saját nyereségükön túl a piac stabilitását is alapvetőnek kell, hogy tekintsék, törvény által előírtakból következően. A törvénytervezet legértékesebb fejezete és fő ereje kétségtelenül a 22. §, mely a korábbi alacsony s zintű jogszabálydzsungelen keresztül vág rendet, azt deregulálva. Az ember szinte megszédül attól a mennyiségű különféle szintű árszabályozó rendelettől, határozattól, rendelkezéstől, amivel eddig együtt éltünk, de amivel együtt természetesen egy piacgazda ság nem funkcionálhat. Így ezért is, meg azért is üdvözlendő a törvénytervezet, mert annak filozófiája alapvetően elismeri az árak abszolút szabadságát és csak ott rendelkezik, ahol korlátozni akar. A törvénytervezet szerintünk tán legnagyobb tévedése a 19 . §, mely mostani formájában számunkra elfogadhatatlannak tűnik. Vajon hogyan adhatna a Parlament szabad felhatalmazást a Kormány részére, hogy az az általa szükségesnek ítélt esetekben szabadon rendelkezhessen nem hatósági árak területén is? Ha ilyen auto matikus, bianco jogosítványt adnánk a Kormánynak, jelentős adózási, pénzügyi vagy egyéb szabályozóeszközváltozás esetére, akkor ezzel igen könnyen elérhetjük, hogy nemcsak élni, de visszaélni és hajlamos lenne azzal a felhatalmazott. A tapasztalat azt tan ítja, hogy az ilyen rendkívüli intézkedések egyébként is csak rövid ideig tartó szükségállapotok esetén lennének hatékonyak. Így, ha a Kormány – reméljük ritkán – ilyen eszközökhöz akarna nyúlni, úgy azt csak egy törvényben meghatározott árukörben tehesse meg – például a liberalizált alapvető élelmiszerek vagy alapvető nyersanyagok esetében – , s utólagosan ahhoz is a Parlament jóváhagyását kell kérje. Egyébként itt jelezném, hogy erre vonatkozó módosítási indítványt kíván a Szabad Demokraták Szövetsége még a törvénytervezethez kapcsolódóan beadni a mai nap folyamán. További jelentős hiányossága a törvénytervezetnek az, hogy a hatósági árak megállapítását egyoldalú rendeletekkel képzeli el. A magabiztos hályogkovács módján elrendelt benzináremelés következmén yeiből leszűrhető tapasztalat ízelítőül szolgálhatott a társadalmi tolerancia jelenlegi mértékéről, állapotáról. Ebből, úgy gondolom, úgy gondoljuk, legyen elég ez az egy tapasztalat! Ezért mi a magunk részéről teljes egészében támogatjuk Katona Kálmán kép viselőtársunk vonatkozó módosító javaslatát, mely a hatósági ár megállapítójának az illetékes érdekképviseleti szervekkel történő előzetes egyeztetést indítványozza előírni. Érthetetlen, hogy a gazdasági bizottság legutóbbi, e tárgykörrel foglalkozó ülésén a Kormány jelenlévő képviselője mégis, a fájdalmas eseményeket és a miniszterelnök úr emlékezetes parlamenti felszólalását követően is ellenezte ezt a módosítást. Mindenesetre biztató, hogy ezen véleményével akkor egyedül maradt. Végül még valami: a törvé nytervezet indoklási része azzal kezdődik, hogy nálunk a verseny szabadságát csak törvény korlátozhatja, a beavatkozások köre szűk és feltételei törvényben szabályozottak. Fel kell, hogy hívjam arra a figyelmet, hogy nincs jogszabályunk, mely afelől rendel kezne, hogy Magyarországon a versenyt csak törvény korlátozhatja. A versenytörvényhez kapcsolódóan egy ezt célzó módosító indítványt volt szerencsém beterjeszteni, amit a Kormány képviselője nagy vehemenciával lesöpört az asztalról; engem is meggyőzött ann ak visszavonásának szükségességéről. S íme, most nagy meglepetésemre az ártörvény indokló része erre való hivatkozással kezdődik!
