Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 5. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
779 áttolását. Akkor, amikor a Kormány megbízásából tisztelettel az Országgyűlés elé terjesztem a fegyveres erők és fegyveres testületek hiva tásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet módosítására készült törvényjavaslatot, ennek szellemében járok el. Ez alapján szerkesztettük meg a javaslatot. A törvényjavaslat a jogállamiság megteremtéséhez vezető úton a demokratikus jogállamnak megfelelő államszervezet kiépítésének folyamatába kapcsolódik. Arra irányul, hogy a belügyi szervezetrendszernek, a belügyminiszter megváltozott kormányzati szerepének megfelelően a Belügyminisztérium és a szervezeti alárendelts égében működő központi szervek fegyveres jellege megszűnjön, a Belügyminisztérium civil minisztérium legyen, és e szervek – ebből értelemszerűen következően – polgáriasítása megvalósuljon, illetve megvalósulhasson. E folyamat – ahogy ezt vélem, mindenki tu dja – már megindult a Belügyminisztériumban a különböző feladat- és hatáskörök újrarendezésével, az állambiztonsági szervek és a rendőrség jogi önállóságának megteremtésével, irányításuk korszerűsítésével. A törvényjavaslat a következő lépcsőfokot jelenti azzal, hogy a Belügyminisztériumnál és a szervezeti alárendeltségében működő központi szerveknél lehetővé teszi, hogy mindazon beosztások, melyek a fegyveres hivatásos állomány közreműködését nem igénylik, polgári munkakörré minősíttethessenek. A hatályos jogszabály szerint a szolgálati viszony a hivatásos állományba vétellel kezdődik, és ezzel egyidejűleg a szolgálati beosztás meghatározása is megtörténik. A szolgálati viszonyt a szolgálati beosztás tölti meg konkrét tartalommal. A törvényjavaslat e kettős kívánalmat változtatja meg azzal, hogy lehetővé teszi a már hivatásos állományban lévő szolgálati beosztásnak polgári munkakörré minősítését. A törvény elfogadása és hatálybalépése esetén a Belügyminisztériumban és a szervezeti alárendeltségében működő kö zponti szerveknél a hivatásos állományviszony és a szolgálati beosztás kettéválhat, és lehetőség nyílik a kívánt polgáriasítás elvégzésére. A törvényjavaslat elkészítésekor hangsúlyozott figyelmet fordított a Kormány a jogállamiság követelményrendszerét sz em előtt tartva arra, hogy a Belügyminisztériumban dolgozó hivatásos állomány szerzett jogai alapvetően ne csorbuljanak. A törvényjavaslat csak azon jogok korlátozását tartalmazza, amelyek a polgári munkakör betöltésével kimondottan ellentétesnek tűnnek, v agy ellentétesek. Tisztelt Ház! A politikai hatalomváltás, a rendszerváltozás következetes megvalósítása a rendőrség demokratizálását, a túlzott centralizáció oldását, az önkormányzati érdekek érvényesülését kívánja meg. A törvényjavaslat ezeknek kíván ele get tenni azzal, hogy a rendőrfőkapitányi és rendőrkapitányi, valamint a későbbiekben meghatározandó beosztásoknál a pályázati rendszer bevezetését írja elő. A pályázati rendszer alkalmazása a Kormány véleménye és reménye szerint lehetővé teszi, hogy a leg rátermettebbek töltsék be a jövőben ezeket a posztokat. Elnök Úr! Tisztelt Ház! E terjedelmében rövid törvényjavaslat – amelyet most a Kormány Önök elé terjeszt – hatásában rendkívül lényeges. Úgy érezzük, hogy ezzel a most meglehetősen kétséges – egziszte nciális szempontból legalábbis kétséges – helyzetben lévő rendőri vezetőket megfelelő módon meg lehet erősíteni, illetve ezen rendelkezéssel, jogszabálymódosítással a vezetői kiválasztásba – ha Önök ezzel egyetértenek és megszavazzák – beépítenek egy olyan természetes öntisztító automatizmust, egy olyan szerkezetet, amely a rendőri vezetők megszűrésére alkalmas lehet. Ennek a pandanja persze az, hogy megfelelő elfogadottságot ad a rendőri vezetőknek. Miután pontosan értesültem arról a jegyzőkönyvekből, hogy milyen viták dúltak ezen módosítással kapcsolatban az önkormányzati, illetve alkotmányügyi bizottságban, szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét a következőkre. Sem a Kormány, sem én soha nem mondtam – és itt vannak nálam a jegyzőkönyvek – azt, hogy a z önkormányzatoknak vétójoga lesz, vagy lehet a mi elképzelésünk szerint a rendőri vezetők kiválasztásánál. Minden ilyen interpretáció téves, vagy félreértésen, vagy félreértelmezésen alapul. Azt mondtam, hogy az önkormányzati akarathoz hozzá kívánjuk kötn i – és most pontosan idézem – a személy kiválasztását. Ez megtörténik akkor, amikor a
