Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 4. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
78 nevezetesen azt az elemet, hogy abban a kft.ben, abban a vállalkozásban ne vehessen részt tagként sem a polgármester, amelyben az önkormányzat maga is tagként részt vesz. Ez a kérdés – azt hiszem – egy alapvető garanciális szabály. Képzeljék el azt a helyzetet, hogy a polgármester szeretne alakítani egy kisvállalkozást, és ebbe a vállalkozásba éppen azért, hogy a megfelelő tőkemennyiséget biztosítani tudja a vállalkozása számára, tagként belépteti az önkormányzatot is, és eltelik fél év, és tönkremegy a vállalkozás. Ezzel – jelképesen szólva – a polgármester halálos ítéletét írnánk alá. Tudomásul kell venni azt, hogy ez a típusú összeférhetetlenség, de ugyanígy a politikai összeférhetetlenség, nevezetesen hogy pártban a polgármester tisztséget ne viselhessen, és ezek az összeférhetetlenségi szabályok általában nem polgármesterellenesek, nem az ő személyének a kiszolgáltatottságát vannak hivatva fokozni , pontosan ennek az ellenkezőjét: a polgármester védelmét, ennek a közjogi funkciónak, ennek a közjogi méltóságnak – mert igenis itt erről van szó, a közjogi méltóságról – a stabilitását és állandóságát hivatottak biztosítani. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Felszólalásra kért lehetőséget Kónya Imre. Felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF) KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Az imént azt hallottuk itt a Szabad Demokraták Szövetsége részérő l, hogy megfontolás tárgyává teszik, hogy esetleg Alkotmánybírósághoz fordulnak a kérdésben, amennyiben nem kétharmaddal fogunk szavazni ebben az ügyben, az összeférhetetlenségre tekintettel. Én szeretnék ehhez a megfontoláshoz néhány észrevétellel segítsé get nyújtani, mert bizonyos vagyok abban, hogy ha a Szabad Demokraták Szövetségének szakértői az idézett alkotmányhelyen túl egyéb alkotmányrészre is figyelemmel lesznek, akkor nyilván letesznek erről a szándékukról és ebben az esetben nem kerülnek olyan h elyzetbe, nem kerül a Parlament második legnagyobb pártja olyan helyzetbe, hogy az Alkotmánybíróság az álláspontjukat, sajnos, nem tudná osztani. A következő ez a törvényhely: az Alkotmány 20. §ának (3) bekezdése, amelynek értelmében az országgyűlési képv iselőt az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint mentelmi jog illeti meg. Tehát a mentelmi jog esetében kifejezetten megemlíti az Alkotmány, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben kell szabályo zni a mentelmi jognak az eseteit. Ezzel szemben az összeférhetetlenségről szólva csupán annyit mond az Alkotmány, hogy törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapítja. Nem azt mondja, hogy a képviselők jogállásáról szóló törvény az összeférhet etlenség egyéb eseteit is megállapíthatja, mert ebben az esetben igaza lenne a Szabad Demokraták Szövetsége előbb szólt képviselőjének: hogy ebben az esetben egy kétharmados törvényben, a jogállásról szóló törvényben kellene az összeférhetetlenség egyéb es eteit szabályozni. Itt azonban ilyen rendelkezés nincs, csak törvényről beszél; amennyiben ezt kívánná megszabni, úgy járna el a törvényalkotó, hogy az Alkotmányban hivatkozna arra, hogy ezt a jogállásról szóló törvényben kell megtenni. És nem véletlen, ho gy nem így járt el az összeférhetetlenségnél, mint ahogy a mentelmi jognál eljárt. Tudniillik éppen azért kellett fenntartani azt a lehetőséget, hogy törvény további összeférhetetlenséget is megállapítson az országgyűlési képviselőkkel, mert nem kizárt – m int ahogy most erre sor kerül – , hogy törvény, mégpedig egyszerű szótöbbséggel meghozandó törvény fog felállítani új státuszokat – most például a polgármester státuszát egy egyszerű szótöbbséggel meghozandó törvény állapítja meg – , és itt felmerülhet a leh etőség – mint ahogy fel is merült – , hogy országgyűlési képviselővel való öszszeférhetetlenséget állapítson meg ugyanez a törvény. Ezért az Alkotmány nagyon bölcsen úgy rendelkezik, hogy törvény és nem a jogállásról szóló törvény állapíthat meg újabb össze férhetetlenségi szabályt, mint
