Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 5. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - Az Országos Választási Bizottság beszámolója az 1990. évi önkormányzati választásokról - A helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
756 580as számon kapták meg képviselőtársaim. Megkérdezem, hogy a napirendi ponthoz ki kíván a Kormány részéről felszólalni. Horváth Balázs belügyminiszter úrnak adom meg a szót. Dr. Horváth Balázs belügyminiszter, a napirendi pont előadója HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést kérek a késésért, de pont ezzel kapcsolatban kellett intézkednem. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ennek az előterjes ztésnek, ennek a törvényjavaslatnak az aktualitását az adja meg, hogy épp az imént érkeztem a Sportcsarnokból, ahol több mint 3 ezer polgármester volt jelen – a magyar politika történetében először – , és ők – mint amennyire mindenki, aki itt ül – várják ez eket a javaslatokat, várják ezeket a törvényeket. Most, hogy lezárultak az önkormányzati választások, a helyi szintű rendszerváltással párhuzamosan megoldásra váró, de jóval nagyobb igényű feladat az új típusú helyi közigazgatás jogi és szervezeti alapfelt ételeinek a kialakítása. A jogi feltételrendszer kialakítása több mint kétezer jogszabály felülvizsgálatát feltételezi. Felül kell vizsgálni a megszűnt tanácsok szerveihez telepített feladatokat és hatásköröket. Meg kell határozni a helyi közügyek, a kötel ezően ellátandó önkormányzati feladatok körét. Ezektől világosan el kell határolni az önkormányzatok által ellátandó államigazgatási feladatokat és hatásköröket. Egyidejűleg gondoskodni kell ezek újratelepítéséről – részben az önkormányzat szerveihez, rész ben a dekoncentrált szervekhez. A többszáz jogszabály módosítását, részleges vagy teljes hatályon kívül helyezését és újraszabályozását tartalmazó törvény kodifikációs munkája várhatóan ez év vége előtt törvényhozási aktussal fog lezárulni. Az említett fel tételek teljesítéséig terjedő átmeneti időre is biztosítani kell a lakosság életviszonyait érintő ügyek folyamatos és zavartalan intézését. E célból ideiglenes törvényi rendelkezésekkel meg kell akadályozni a szervezeti és hatásköri vákuum esetleges keletk ezését. Az ügyintézés folyamatosságát a megszűnt tanácsi hivatali apparátus további működtetésével, illetőleg az új önkormányzati tisztségviselők, valamint a köztársasági megbízottak helyettesítésére vonatkozó szabályok megalkotásával lehetséges biztosítan i. A helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai értelmében a helyi közügy gyakorlása önkormányzatoktól csak törvény útján vonható el, utalható más szerv hatáskörébe. E garanciális rendelkezéstől az átmeneti időszakban sem lehet eltekinteni. Ez oly mód on biztosítható, hogy a helyi közügyek meghatározásáig terjedő időre a megszűnt tanácsi szervek valamennyi feladat- és hatáskörét az utód önkormányzati szervek veszik át. Az önkormányzati törvény 6. – 7. szakaszában meghatározott hatáskörtelepítési szempont ok érvényesülését lehetőleg az átmenet időszakában is tiszteletben kell tartani. Erre tekintettel a megszűnt tanácsi testületi szervekhez telepített feladatokat az átmeneti időszakban is a képviselőtestület látja – döntésüktől függően – , látná el. A tanács tisztségviselőinek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek a polgármester, míg minden más ügy a jegyző – értelemszerűen a főjegyző – hatáskörébe kerülnek. Az Önök előtt fekvő törvényjavaslat a megszűnt tanácsi szervek és az utód önkormányzat megfelelő szerv ei között horizontális hatásköri átrendezést hajt végre. Vertikális hatásköri mozgás a megyei városok esetében következik be. A megyei városi hivatal hatáskörei ugyanis a tovább működő szakigazgatási szervekhez kerülnek át. Ennek oka az, hogy a megyei váro si jogállás megszűnésével a megyei hivatalok e minőségüket elveszítik, és a szakigazgatási szervezet részeként működnek – értelemszerűen – tovább. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kormány által előterjesztett átmeneti törvényjavaslat rendelkezései nem vitás, hogy nem alkotnak koherens és egységes normarendszert. Kiegészítő jellegű, egyéb rendelkezései nem kapcsolódnak a már vázolt hatásköri és szervezeti szabályokhoz. Céljuk az egyéb, fennmaradó nyitott kérdések átmeneti – és ezt hangsúlyoznám – rendezése. Ennek s orába a következő kérdések tartoznak, egész röviden.
