Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 30. kedd,az őszi ülésszak 12. ülésnapja - Az Európa Tanács Alapszabályához és az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Általános Egyezményhez való csatlakozásról, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KARCSAY SÁNDOR, DR. (KDNP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke: - KARCSAY SÁNDOR, DR. (KDNP)
743 Annak az emelkedettségét csak fokozta, hogy Antall József miniszterelnök úr ezen a napon beszélt és válaszolt kérdésekre az Európa Tanács plénuma előtt. A munka kezdeteiről és a felvétel létrejöttéről hallottunk. Meg kell mondanom, igen nagy elismerés illeti azokat – részben köztünk ülő képviselőtársaimat – , aki k ezt az eredményt az előző években – részben mint a kormányzat tagjai, részben pedig mint az első speciális meghívottak első csoportja – előkészítették. Az Európa Tanács eredetileg 15 tagból alakult 1949ben. Miután szeretném, hogy a televíziót meg a rádi ót hallgató ország népe kicsit egyszerűbb vonatkozásban is halljon erről, megemlíteném az Európa Tanács fő célkitűzését: az igazságosságon és nemzetközi együttműködésen alapuló béke megerősítése, és ragaszkodás azokhoz a szellemi és erkölcsi értékekhez, am elyek népeik közös nemzeti örökségét alkotják, és amelyek az egyéni és politikai szabadság, a jogrend elveinek eredetét képezik, és minden valós demokrácia alapjául szolgálnak. Nagy elismerés volt hazánk munkájának és mind a kerekasztal munkájának, mind pe dig a Parlament eddigi munkájának az ide vonatkozó határozati javaslat 2. pontja, amelyet a Magyarország felvételével foglalkozó előterjesztő bizottság terjesztett a plénum elé, és amely megállapította Magyarország demokratikus jogrenddel bíró állammá való alakulását. Én azt hiszem, egyszer érdemes lenne ennek mind a nyolc jelentését, vagy több is – nem emlékszem pontosan – lefordíttatni, hogy képviselőtársaink és a nagyközönség is elolvashassa. Ez kötelességeink egész sorát, illetve minden jelentkező állam mal szemben támasztott követelmények egész sorát tartalmazza. Miért nagy jelentőségű – most egészen egyszerű szavakkal kifejezve – számunkra ez a felvétel? Elsősorban azért, mert új minőséget jelent a mi nemzetközi munkánk és nemzetközi kapcsolataink számá ra. Újfajta kötelezettségeket jelent, amelyeket különböző európai egyezményekhez való csatlakozásunk, különösképpen pedig az előbb említett, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok védelméről szóló egyezményhez való csatlakozásunk ír elő. Ennek következ ményeire Horn Gyula képviselőtársam is utalt, és külügyminiszter úr bevezető szavaiban is szerepelt, miszerint jogrendszerünk teljes átalakítását, illetve átnézését igényli tőlünk. De mit jelent előnyökben, az egyszerű ember számára hogyan jelentkezhetik e z? Elsősorban bizonyos otthont jelent az országnak Európa nemzeteinek a körében. Ez az otthon bizonyos, legalábbis erkölcsi védettséget is biztosít számunkra. Fórumot jelent, ahol országos érdekeinket képviselhetjük, megfelelő módon. Megvilágíthatjuk többe k között, mint egyetlenek ebből a térségből, a keletközépeurópai speciális és részben közös problémák lényegét. Ezt próbálta eddig is az ott dolgozó delegáció mint meghívott vendég megtenni. Jelenti, hogy részt vehetünk a különböző szakbizottságok munkáj ában, a szakbizottsági ajánlások kidolgozásában. Hogy lássák, miről van szó, sok bizottsága van az Európa Tanácsnak. Például van gazdaságifejlesztési bizottsága, van szociális, egészségügyi, családügyi, jogügyi, kulturális, művelődési; tudományos bizottsá g, környezetvédelmi, menekültügyi, népmozgalmi bizottsága. Nem akarom azzal igénybe venni az idejüket, hogy valamennyit felsoroljam. Ezek a legjelentősebbek, és ezek arra utalnak, hogy mi mindent lehet ott hazánk és a térség érdekében tenni. Részt veszünk a döntésekben, szavazati jogunk van. Eggyel felemelték a magyarországi résztvevők számát: ezen túl hét rendes taggal és hét helyettessel vehetünk részt az Európa Tanács munkájában, az eddigi hat helyett. Horn Gyula képviselőtársam említést tett az Emberi J ogok Európai Bizottságáról és az Emberi Jogok Európai Bíróságáról, amelyek az Alapszabály 19. §a alapján jogosultak a mind a tagállamok részéről, mind pedig azok állampolgárai részéről jogaik megsértése iránt emelt panaszok elbírálására – amennyiben hazáj uk megfelelő jogi fórumain erre orvoslást nem kaptak. Itt azt emelném ki, hogy e két jogvédelmi szervben minden tagállam részéről egy tag vehet részt, tehát ott megint két megfelelő magyar szakember tudja majd mint független bizottsági tag képviselni által ánosságban az emberi jogok érdekeit, és közte esetleg a Magyarországról is befutó panaszokat.
