Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 30. kedd,az őszi ülésszak 12. ülésnapja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter:
718 Mivel nem tudom, ki fogadja az interpellációt, megszólításban a tisztelt miniszterelnök úrhoz szólok… (Balsai István igazságügyiminiszter: Én fogadom!) …, miniszter úrhoz is. Kérdezem, vane tud omása arról, hogy az Alkotmánybíróság a Kormány által megfogalmazott kérdésekre hozott 1057/G/1990/2. számú határozata kimondja – idézem – , hogy "A személyeknek az alkotmány 70/A § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti megkülönböztetését jelenti az, ha alkotmányos indokok hiányában egyes személyek volt tulajdonát aszerint, hogy mi volt a tulajdon tárgya, reprivatizálják, másokét viszont nem. Az ilyen megkülönböztetés alkotmányellenes." Értelmezhetőe ezen határozat úgy, hogy A nemzeti megújhodás program jának II/4. pontjában azon megállapítás, hogy – idézek – "Az államosított vagyonrészeknél – kivéve a mezőgazdasági művelésre alkalmas földeket – nincs mód az eredeti tulajdoni állapotok visszaállítására.", hogy ez szintén alkotmányellenes? Természetesen az ellentmondás úgy is feloldható, hogy az eredeti tulajdoni állapot visszaállításáról a termőföldnél is lemondunk. Ez azonban ellentmondana a Kormány új agrárpolitikájának éppen úgy, mint a pártközi megállapodásokból adódó becsületbeli kötelezettségének. A kormányprogram egyértelműen megállapítja – ismét idézek – : "Az 1940es évek végén végrehajtott politikai indíttatású államosítások társadalmilag igazságtalanok, gazdaságilag sikertelenek voltak." Az Alkotmánybíróság indoklása szerint – megint idézek – : " Az Alkotmánybíróság értelmezése a jogilag hibátlan állami tulajdonra vonatkozik." E két megállapítás együttesen erősíti, amit mindannyian tudunk: az államosított vagyon jelentős része jogilag nem hibátlan vagyon! Ha másért nem, azért sem, mert az előírt ká rtérítést érte sohasem fizették ki! Milyen erkölcsi, anyagi, politikai garanciákat tud adni a Kormány annak a ma jóhiszemű vállalkozónak, aki ebből a jogilag nem hibátlan állami vagyonból esetleg sok millió forintért egy gazdasági egységet megvásárol? Egy tisztességes rendező elv létezik: az elbírálható igénnyel jelentkező volt tulajdonost természetben kell kártalanítani államosított vagyonáért, és csak az ezután megmaradó gazdasági egységek kerüljenek értékesítésre! Az előprivatizációs törvény ilyen szelle mű módosításának előterjesztését kérem a miniszter úrtól. (Taps középről.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre a Kormány nevében dr. Balsai István igazságügyiminiszter úr válaszol. Dr. Balsai István igazságügyminiszter válasza BALSAI ISTVÁN, DR. ig azságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Oláh Sándor Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném a miniszeterelnök úr nevében is biztosítani Önt arról, hogy van tudomásunk az Alkotmánybíróság döntéséről, annak minden részéről, annál is inkább, mert mi magunk voltunk ennek a kezdeményezői, személy szerint a miniszterelnök úr, illetőleg én mint szakminiszter voltunk abban a szerencsés helyzetben, hogy az alkotmányértelmezéssel kapcsolatos kérdéseket megfogalmazhattuk és az arra adott vá laszt is tanulmányoztuk. Ennek alapján felhívnám a képviselő úr figyelmét, hogy a képviselők számára is szétosztott és A nemzeti megújhodás programja címet viselő kiadványunk IV. fejezete, amely foglalkozik a gazdaságpolitika kérdéseivel, 3. pontjában, a v állalkozásfejlesztés és privatizáció kérdéseivel összefüggő körében, a 34. oldalán az alábbiakat tartalmazza – én is idézni leszek kénytelen – : "A Kormány a korábbi tulajdonok természetbeni visszaadását általában nem támogatja. A termőföld esetében az alko tmányjogi vizsgálat alapján lehet dönteni az eredeti (az 1947es) tulajdoni állapotokat is figyelembe vevő tulajdonjogi rendezésről. Cél: a polgárok földmagántulajdonára épülő agrárgazdaság megteremtése. A földreform során mindenekelőtt a mezőgazdasági tev ékenységgel és
