Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 30. kedd,az őszi ülésszak 12. ülésnapja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÉKELYHIDI LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ)
677 Semm iféle jogkorlátozó szándék ebben nincs. És ha valaki ilyet tulajdonít felszólalásomnak, az vagy a felszólalás hibája, vagy egy törekvés arra, hogy olyat adjanak hozzá gondolataimhoz és szavaimhoz, amiket – legalábbis szándékom szerint – nem kívántak tartal mazni. Jogértelmezésre azonban egy jogállamban, igenis, szükség van – nem is ritkán. Úgy érzem, ennek a konfliktusnak ez az egyik félreérthetetlen tanulsága. Ki kérheti a jogértelmezést, pontosabban az Alkotmánybíróság állásfoglalását? Fodor István nagyon precízen felsorolt jónéhány lehetőséget. Nyilvánvaló, hogy nekem – ő mondotta, hogy hányféle formában – , van lehetőségem az Alkotmánybírósághoz fordulni. Amikor én az Országgyűlés elnöki székéből a zárszót mondottam, elnökként mondtam, amit mondtam. Nem sz óltam arról, hogy milyen utat kívánok választani. Amiatt nem szóltam, mert nem álltak rendelkezésemre azok a jogforrások, amelyek pontosan eligazítottak volna. De az, hogy nekem lehetőségem van kezdeményezni (zaj) – kérem a meghallgatásomat – , hogy nekem l ehetőségem van ilyet kezdeményezni, az a Fodor István által elsoroltak folytán is teljesen nyilvánvaló volt. Most hozzá szeretném tenni, hogy természetesen az utat a fennálló törvények szerint fogom megkeresni. Ezek pedig a Fodor István által felsoroltak m ellett tartalmazzák azt a lehetőséget, hogy én kezdeményezőleg lépjek fel az Országgyűlésen belül a tekintetben, hogy az Országgyűlés vagy annak valamelyik illetékes szerve forduljon az Alkotmánybírósághoz. Magyarán mondva, és még egyszer összefoglalva vál aszom lényegét: a lezajlottakat és annak egyezménnyel lezárult tényeit semmi módon megkérdőjelezni nem kívántam. Másodszor: arra kívánom kérni a megfelelő úton az Alkotmánybíróságot, hogy nyilvánítson véleményt, vane szükség alkotmányértelmezésre, vane s zükség esetleg kiegészítő jogszabályalkotásra? Harmadszor: sem szándékomban, sem nyilatkozatomban, sem mostani, nem zárszóként rögtönzött, hanem Fodor István által számomra lehetővé tett kitűnő alkalommal élve jelzem: semmiféle törvénysértő úton ezt nem kí vánom lefolytatni, hanem a fennálló jogszabályok legpontosabb érvényesítésével! Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A monitoron megjelent dr. Székelyhidi László (MDF) és Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) neve. Megkérdezem, h ogy ehhez a kérdéshez kívánnake kapcsolódni, illetve erre reagálni? SZÉKELYHIDI LÁSZLÓ, DR. (MDF) A társadalombiztosítás általános vitájához. Talán valami tévedés történt. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Értem. Köszönöm. Tamás Gáspár Miklós ehhez a kérdéshez kíván kapcsolódni, illetve erre reagálni? Átadom a szót. Napirend előtti felszólaló: Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem a kérdés politikai, még csak nem is jogi, hanem egyik politikaelméleti aspektusához kívánnék hozzászólni. Úgy gondolom, hogy ezt fontos megtennem. A polgári engedetlenség – tisztelt Országgyűlés – fogalma szerint törvényszegés. Amikor a polgári engedetlenségről elmélkedtek az elmúlt évszázadokban a jogtudósok és írók – szeretném emlékezt etni az Országgyűlést, gondolom, legtöbb tagja ismeri Emersonnak "A polgári engedetlenség iránti kötelesség" című világhírű esszéjét, magyarul is többször megjelent – , a polgári engedetlenség eszméjének védelmezői a pozitív törvénnyel szemben vagy a termés zetjogra, vagy isteni elrendelésre, vagy a lelkiismeret parancsára szoktak hivatkozni.
