Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 20. szombat, az őszi ülésszak 9. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
599 4. a jelenleg több szervezet befolyása alatt levő tájvédelmi körzet mikor kerül egy minden befolyással és szankcionálási lehető séggel bíró szervezet irányítása alá? Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Az interpellációra Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válaszol. Dr. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és terü letfejlesztési miniszter válasza KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban nem szerepel a kormányprogramban a Gemenci Tájvédelmi Körzet, sem más védett terület sem, terjedel mi okok miatt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Kormány vagy különösen a minisztérium ne foglalkozna azzal a kétszázezer hektárnyi védett területtel és ezen belül a 18 ezer hektáros Gemenci Tájvédelmi Körzettel, amelyek mind nemzeti kincsünk felbec sülhetetlen részét képezik. Tisztelt Képviselőtársaim! Ami a konkrét kérdését illeti, valóban az első lépés a vázolt és reális problémák megoldásához az volt, hogy a terület kezelését a Kiskunsági Nemzeti Park vette át, és ezzel válik lehetővé az, hogy oly an fenntartási és fejlesztési terv készüljön az egész tájvédelmi körzetre, amely az Ön által említett igen helyes szempontokat figyelembe véve meg tudja szüntetni a korábbi nyereségérdekelt és nyereségorientált erdőgazdálkodás okozta károkat, illetve azoka t a feladatokat is el tudja látni, amelyek a tájvédelmi körzet igazi értékeinek megvédéséhez szükségesek. Úgy gondolom tehát, hogy az első lépést ezzel megtettük a probléma megoldása érdekében, és a Nemzeti Park által készített erdőállománygazdálkodási te rv – erdőterv – garantálni tudja azt, hogy olyan művelésre kerüljön sor, amely a védett értékeknek valóban megfelel. Az az anomália, hogy most már a Park kezelésében lévő területen olyan tarvágások történnek, amelyek vizuálisan nyilván sok embert irritálna k, ezek részben arra vezethetők vissza, hogy egyfajta átmenetre szükség van az erdőművelés folyamatosságához, másrészt pedig nyilván azok a fafajták kerülnek kivágásra – mint Ön már említette – , amelyek tájidegenek, és papíripari célokat szolgálnak. Ami a természetvédelem anyagi eszközeinek biztosítását illeti, a természetvédelemre fordított összegek mindig kevesek voltak a tárca egészében is, és mindig kevés volt egyes konkrét feladatokat illetően is ahhoz képest, hogy európai szinten kiemelkedő értékek me góvásáról van szó. A Minisztérium akkor tud ebben az ügyben hatékonyan lépni, ha a Minisztérium egész költségvetését majd – részben a Parlament közreműködésével, részben a Kormány által – olyan módon lehet meghatározni, hogy ezen belül a természetvédelemre megfelelő anyagi kondíciókat lehessen biztosítani. A tárcának megvan az a szándéka, hogy az eddiginél kiemeltebben kezelje az egész kérdést, és a feltételeket biztosítani tudja. Ide tartozik a negyedik kérdés is, hogy természetesen csak akkor lehet szó va lóban garantált és a Minisztérium felelősségi körébe beilleszthető feladatellátásról, ha a kezelői jogot ezeken a területeken meg tudjuk szerezni. Ehhez azonban mind a földtörvényt, mind az összes olyan törvényt, ami a tulajdonjoggal kapcsolatos, ilyen sze mpontok szerint is kell majd elfogadnunk, hogy ezek a területek a privatizáció során lehetőleg a Minisztérium, illetőleg a kezelő nemzeti parkok hatáskörébe kerüljenek. Az erdőirtásra és a tájidegen fafajok telepítésére vonatkozó kérdés megoldása érdekében , azt hiszem, nagyot léptünk akkor előre, mikor a Minisztérium statútumának megállapítása során sikerült a Minisztérium feladatkörébe vonni az erdővagyon védelmének kérdéskörét, feladatkörét, s ezen belül az egész erdőéletközösség megőrzésének hatáskörét, illetve jogkörét. Ez a jog fogja biztosítani azt, hogy a korábbi rablógazdálkodást valóban meg tudjuk szüntetni, nemcsak a gemenci területen, hanem valamennyi védett területen is.
