Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 20. szombat, az őszi ülésszak 9. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOGÁR LÁSZLÓ, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma államtitkára:
594 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Pál László képvis előtársam! Először is szeretném megköszönni, hogy interpellációja kapcsán lehetőségem nyílik a Magyarországon ma sokakat foglalkoztató kérdésről, a magyarszovjet gazdasági együttműködés egyes problémáiról szólni. Az interpelláció első kérdése arra vonatko zik, hogy adottake a megfelelő külpolitikai feltételek a szovjetmagyar gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. A válaszadásra rendelkezésre álló idő rövidsége természetesen nem teszi lehetővé e probléma részletes elemzését, azt azonban meggyőződéssel állít hatom, hogy a különböző szinteken zajló gazdasági tárgyalásokon nem érzékelhetők olyan mozzanatok, amelyek a külpolitikai alapfeltételek hiányára utalnának. A megbeszélések általános légköre a kétségtelenül fennálló feszültségek ellenére alkalmasnak látszi k a nézetkülönbségek tisztázására. Mindezek során azt igyekszünk elsősorban elérni, hogy a szovjet partnerek mihamarabb informáljanak a náluk zajló gazdasági átalakulás pénzügyi rendszerre, marketingtevékenységre, az üzletszerzés általános lehetőségeire ha tó következményeiről, s ha szükséges, az ehhez kapcsolódó megállapodások mihamarabb aláírhatók legyenek. A tárgyalások menetéről egyébként minisztériumunk folyamatosan tájékoztatja a gazdálkodó szervezeteket és a közvéleményt is. Köztudott – sajnos – hogy mindeddig nem sikerült végleges megállapodást kötni az 1991. évi dollárelszámolásra való áttérés konkrét feltételeiről. Ez azonban elsősorban a szovjetunióbeli társadalmigazdasági problémák és a fokozódó bizonytalanság következménye. Jól tükrözi ezt a hel yzetet a képviselő úr által említett indikatív listák problémája is. Magyar részről ezek a listák már júniusban elkészültek és át is adtuk szovjet partnerünknek. Listáinkon egyébként a gépipari termékek komoly, körülbelül 50 százalékos arányt képviselnek. Katusev szovjet külkereskedelmi miniszter közelmúltbeli látogatásakor azonban azt közölte velünk, hogy leghamarabb október végén tudják átnyújtani saját listáikat, és a szovjet igényről egyelőre sajnos előzetes tájékoztatást sem kaptunk. A szovjet gazdaság ban zajló változások két fontos következménye a fizetőképes importkereslet jelentős összeszűkülése és a szükségleti szerkezet igen gyors átrendeződése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a Szovjetunió ma és a közeljövőben elsősorban az elemi létfenntartási cikkek terén jelent keresletet, és a gépipari késztermékek szerepe importjukban igen jelentősen csökkenőben van. Ez sajnos olyan tény, amely alapvetően meghatározza a magyar gépipari export lehetőségeit is. Tovább rontja versenyfeltételeinket, hogy nyugati gépgy ártó cégek vagy kedvezőbb áron ígért hitelből történő szállításokat ajánlanak a szovjet félnek, vagy ki nem fizetett szállításaikat utólag alakítják át hitellé. Erre a mutatványra a magyar cégek jó darabig aligha lesznek képesek. Mit tehet ebben a helyzetb en a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, illetve mit javasolhat a magyar gépipari vállalatok számára követendő magatartásként? Minisztériumunk alapvető feladatának tekinti, hogy megfelelő kereteket építsen ki a már jelzett problémák súlyos köve tkezményeinek legalább az enyhítésére. Ezt a törekvést szolgálják a közvetlen köztársasági, sőt közvetlen területi szintű tárgyalások. Ezek eredményeként az összszövetségi kapcsolatok mellett a Szovjetunió több mint 100 régiójával jött létre közvetlen üzl eti lehetőséghez rendszeres hozzájutást jelentő kapcsolat. Ezen belül mintegy 14 szövetségi, 15 autonóm köztársasági, most már 69 megyei és 13 területi közvetlen gazdasági kapcsolat is létrejött. Ezt a célt szolgálják a Moszkván kívül létrejött alkirendelt ségek is Kijevben, Tbilisziben, Leningrádban és Ungváron. Nélkülözhetetlennek látjuk azonban, hogy a magyar feldolgozóipari cégek üzletkötői maguk is megkeressék a konkrét cikk vétele érdekében az érdekelt szovjet felhasználókat, akiknek a vásárlás fontoss ága miatt érdekük a számunkra megfelelő árualapok felkutatása, illetve a fizetőeszközök előteremtése. Ehhez a tevékenységhez piacépítő szervezeteink minden technikai, információs és szervezeti segítséget megadnak. Az aktívabb piacteremtés mellett azonban v annak hazai feladataink is. Külgazdasági stratégiánk fontos eleme az exportpályázati rendszer szerepének fokozása, az árfolyam biztosította exportérdekeltség, valamint az exporthitelekkel kapcsolatos forintrefinanszírozási kedvezmények további fenntartása, korszerű export biztosítási intézményrendszer kialakítása. Ezek a feltételek a magyar feldolgozóipari vállalatok számára
