Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 20. szombat, az őszi ülésszak 9. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
591 mellett éljen, állandó fertőzésveszély közepette. Értesüléseim szerint ehhez hasonló helyzet az ország egyéb településeinek a környékén is található. A bányatörvény előírása szerint, idevonatkozó rendelete szerint a bányavállalat legkésőbb a te vékenység befejeztével a tájrendezési kötelezettségét fokozatosan köteles végrehajtani. Mivel e törvény csak fokozatos előírást tesz, ezért ez korlátozás nélküli, így akár évtizedekig is elhúzódhat. A következő kérdésekre ké rem tisztelt miniszter urak válaszát: Először: hogyan kívánják rövid időn belül az előírt ellenőrzések végrehajtásával megszüntetni e tarthatatlan állapotokat? Másodszor: hogyan kívánják biztosítani azt, hogy bárhol az országban a lakóházak közelében lévő bányagödröket ne lehessen szeméttárolásra használni? És harmadszor: hogyan kívánják elérni azt, hogy a bányászati tevékenységek befejezéséig a külszíni területeken a bányavállalatok haladéktalanul eleget tegyenek tájrendezési kötelezettségeiknek? ELNÖK (Sz űrös Mátyás) : Köszönöm. Az interpellációra Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válaszol. Megadom a szót. Dr. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válasza KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvéd elmi és területfejlesztési miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Körösfői képviselőtársunk valóban egy olyan súlyos problémára hívta fel a figyelmet, amely nem csak Kerepestarcsát és nem csak a Minisztériumot, hanem az ország számos települését is ny omasztja. A problémával a tárca már régóta foglalkozik, azonban lényeges intézkedési lehetősége e kérdéskörben nem volt, hiszen csak a legutóbbi törvénymódosítás óta, szeptember 15e óta került a települési hulladék mint témakör a minisztérium témakörébe. Korábban az ÉVM, majd azt követően a BM volt e tárgyban illetékes. Természetesen a helyi tanácsok, ma már önkormányzatok részvételével együtt. Engedje meg képviselőtársam, hogy először általános kérdésekre válaszoljak. A jogi helyzet az, hogy a települési hulladékok elhelyezéséről a helyi önkormányzat köteles gondoskodni, de csak a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a környezetvédelmi hatóságok előírásai alapján. Ez azt jelenti, hogy a lerakás csak a jogszabályban előírt védőtávolság megléte esetén törté nhet, azon belül csak kivételesen, az érintett lakosság hozzájárulása alapján. A feladat tehát véleményem szerint nem az, hogy sehol ne történjék hulladéklerakás vagy törmeléklerakás bányagödörben, hanem arról kell gondoskodnia együtt a környezetvédelmi sz akhatóságnak és az érintett önkormányzatnak, hogy az előírások betartásával történjék meg a hulladékok lerakása és kezelése, és elsősorban az önkormányzatok kötelessége annak ellenőrzése és végrehajtása is, és egyben érdeke is. Tájékoztatom a tisztelt Orsz ággyűlést, hogy a minisztériumunk rövidesen egy olyan szakmai tájékoztató anyagot fog eljuttatni valamennyi önkormányzathoz és polgármesterhez, amelyben összefoglaljuk mind a kommunális szilárd, mind a folyékony hulladékokra vonatkozó előírásokat azzal a c éllal, hogy ezzel is segítsük az önkormányzatokat nemcsak a helyes döntésben, hanem a kezelés ellenőrzésében is. A harmadik kérdés, ami a rekultivációval volt kapcsolatos, ez részben tartozik tárcánkhoz, másrészt pedig a bányahatóság révén az Ipari Miniszt érium, a földhivatalok révén pedig a Földművelésügyi Minisztérium illetékességi hatáskörébe tartozik. A rekultivációt – mint utaltam már rá – a bányatörvény és a földtörvény szabályozza. A rekultiváció végrehajtásának módja minden esetben előírásra kerül m ár a bánya megnyitásakor is, és
