Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 20. szombat, az őszi ülésszak 9. napja - A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - DÉNES JÁNOS (MDF)
584 muszáj védekeznünk. Csak legyen mivel! Hogy mivel legyen? Hát a hadsereggel. Ezzel a hadsereggel? Hát vegyük azt figyelembe, hogy van egy kiváló honvédelmi miniszterünk, kiváló államtitkárunk, még egy második is. Van valóban tiszteletre méltó honvédségi parancsnokunk Lőrincz altábornagy személyében, és egy egész kiváló vezérkari főnökünk Borsits altábornagy személyében. Talán nem szerénytele nség, ha ezt mint öreg katona állapítom meg ezekről az urakról. Hiszem azt, hogy össze tudnak kaparni valamit, ha támadás érne minket. Mert hogy mi támadjunk? Azt kell mondjam, hogy józan ésszel ne is gondoljunk ilyenre! Mert céltalan volna, jogtalan volna , és amellett emberek ezreit vinnék megint a csatatérre. Tehát valami kell, és hiszem, hogy ezek az urak meg tudják teremteni egy minimális határvédelmi szervezet megteremtését. Sok szó esett már a fegyver nélküli szolgálatról. Igen. Helytálló mindaz, amit a fegyver nélküli szolgálat jogosságáról megtárgyaltunk. És igenis, nekünk ügyelnünk kell az ENSZ, az Európa Tanács és hasonló szervezetek ajánlásaira. Úgy van. De azért egy egész icipici különbséget tegyünk a fegyveres és a fegyver nélküli szolgálat közé . Legalább gondolatban. Mert az az állampolgár és az a hadköteles, aki magát a fegyveres szolgálatra elkötelezte, az egyben arra is elkötelezte magát, hogy ha szükség következik be, akkor életével és vérével hajlandó végrehajtani azt, amit ez a szolgálat m egkövetel. Ez pedig a legnemesebb cél és a legmagasztosabb; de kell, hogy ezt meghirdessük akkor, amikor válasz elé kerül az ifjú, hogy mit választ, és meg kell neki magyarázni akkor, amikor mint újonc ott van a kaszárnyában. Miért vagy itt, és mi a te fel adatod? És légy te büszke erre a feladatra! – Végeztem, urak! (Nagy taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Kéri Kálmán képviselőtársam felszólalását. Soron következik Dénes János képviselőtársunk a Magyar Demokrata Fórum részéről. Átadom a szót. Felszólaló: Dénes János (MDF) DÉNES JÁNOS (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország a mi országunk, és itt az ifjak számára tizenhatodik életévük betöltéséig tankötelezettséget ír elő az oktatási törvény. A nevelésnek itt különféle módja és lehetős ége van, különösképpen most, hogy – demokráciánk lévén – a különféle egyházi, felekezeti, községi és állami iskolák működnek és működni fognak. Azonban a honvédségnek ez a sokszínűsége, mint ilyen, nincs. A honvédségnek a nevelése nem lehet ilyen sokrétű é s sokirányú. A honvédség nevelését meg kell határozza az, hogy mi az a nemzeti, társadalmi, politikai akarat, amelyik ennek az országnak a kifejezése. Hát jelen esetben ennek az országnak a politikai akaratát végső soron ez a Parlament, ez az Országgyűlés fejezi ki. És ez a Parlament, ez az Országgyűlés 1990. május 2án vagy 3án meghozta az 1956. október 23i forradalmi eseményekre hivatkozva azt az alaptörvényt, hogy 1956. október 23a forradalom és szabadságharc. Ebben a dátumban már benne is van, hogy j elen esetben a magyar honvédségnek mi a fő nevelési alapelve. És ebből következik az is, hogy miután Magyarországon a hadkötelezettség nem merül ki a sorkötelezettségben – hiszen tartalékos szolgálatra is kötelezhetők az állampolgárok, sőt a tartalékos szo lgálaton túl adott esetben általános hadkötelezettségre is – ebből következik, hogy igenis szabályozni kell azt, hogy nem lehet kívánsághangverseny, hogy akaroké katona lenni, vagy nem akaroke katona lenni. És itt jutunk el a polgári szolgálathoz és a fe gyveres katonai szolgálathoz. Tekintettel arra, hogy olyan évtizedek vannak mögöttünk, amikor a nemzeti és társadalmi nevelés torz módon ment végbe, így nyilvánvalóan nem lehet nagylelkűen közelíteni a fegyvertelen, polgári, illetve a katonai hadkötelezett séghez, hiszen a társadalomnak, a nemzetnek és a hazának arra semmiféle garanciája nincs, hogy az egyedek mennyire önös, szűk, saját érdeket képviselnek. Ezért nem lehet vonzóvá
