Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 16. kedd, az őszi ülésszak 8. napja - A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP)
542 Számomra ez a vita arról szólt, hogy legyene különbség a katonai szolgálat különböző fajtái között a szolgálat időtartamában és hogy mennyi legyen a szolgálati idd. Ennek kapcsán egy sor nagyon fontos kérdés merült fel. Szó volt itt a demokrácia értelmezéséről, a jogegyenlőség értelmezéséről, nevelésről, és arról is, hogy a módosítás és ezen keresztül a honvédelmi politika egyfajta üzenetet tartalmaz a külvilág számára. Én azokkal a képviselőtársaimmal értek egyet, akik a jogegyenlőséget úgy értelmezik, hogy nem szabad különbséget tenni a katonai szolgálat különböző fajtái között a szolgálati idő tekintetében. És azokkal értek egyet, akik a nehézséghasznosság kérdését úgy közelítet ték meg, ahogy Csehák Judit képviselőtársam tette az imént, de a délelőtti vitában is elhangzott ez, hogy nem kevésbé nehéz és nem kevésbé hasznos a nem fegyveres szolgálat és a polgári szolgálat. Nemcsak azért, mert nyilván nem is tud működni egy hadsereg a nem fegyveres szolgálatok nélkül, de azért is, mert nem tudom elfogadni az olyan megközelítést, ahogy Csurka István képviselőtársam tette, miszerint "a hadsereg számára ami hasznos, az a haza számára is hasznos". A hadsereget és a hazát nem tudom teljes en azonosítani; gondolom, a haza fogalma kicsit tágabb, mint a hadsereg érdekei… (Közbeszólások: Így van!) Ami a saját megközelítésemet illeti, a fentieken kívül én szeretném egy újabb aspektusát fölvenni a vitának: a nemzetközi és a hazai változások hatás a a honvédelmi politikára, a honvédelmi törvény módosítására. Ugyanis, megint csak Csurka István képviselőtársamra hivatkozva, aki azt mondta, hogy egy megfelelő hadsereg kell az ország védelméhez és a külpolitika hátteréül, én ezzel teljesen egyetértek, d e hogy mi a megfelelő hadsereg, úgy gondolom, azt az ország adottságai, helyzete, lehetőségei és a nemzetközi környezet határozza meg egy adott pillanatban. Ami a nemzetközi helyzet változásait illeti, csak utalni szeretnék néhány közismert dologra: gyakor latilag megszűnt a keletnyugati konfrontáció veszélye, és nemcsak az objektív veszélye, lehetősége, de megszűnt az ellenségkép is, ami ezt táplálta és ami ennek a következménye volt. Bécsben rövidesen megállapodás fog születni - reményeink szerint - a hag yományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a biztonság amúgy is igen összetett fogalmában a nem katonai elemek egyre nagyobb szerepet fognak játszani. Ezért nemcsak lehetséges, hanem szükséges is a szolgálati idő rövidítése. Ami a magyarországi változásokat illeti - és én nem csupán a rendszerváltás óta bekövetkezett, de az ezt megelőző időszakban már elkezdődött változásokra utalok , kétségtelenül erősödött a függetlenség, a külpolitika önállósá ga, a nemzeti érdekek képviselete, vagyis a mozgástér kihasználására irányuló törekvés. A Varsói Szerződésnek ugyan még tagjai vagyunk, de ez nem jár semmiféle olyan kötelezettséggel, hogy a katonai szolgálati időt ne tudnánk csökkenteni és a fegyveres, ne m fegyveres, illetve polgári szolgálatok szabályozásán ne tudnánk változtatni! Már az előző kormányzat idején megkezdett haderőreform egyik pillése a katonai doktrína védelmi jellege. Ez is nagyon fontos körülmény! Végül: felgyorsult a felzárkózási folyama t Európához, ami nemcsak a jogrendszer összehangolására, de a szellemiség összehangolására is felhívja a figyelmet, az Európa Tanács ajánlásainak figyelembevételére, és ezért joggal mondhatjuk, hogy nemcsak a katonai szolgálat rövidítésére van lehetőség és szükség, de arra is, hogy semmiképpen ne tartalmazzon e törvény módosítása diszkriminációt! Befejezésül: nemcsak a világ hat ránk, de mi is hatunk a világra. Én egyetértek Gaál Antal képviselő úrral, hogy a honvédelmi politikának üzenete van a világ és fő leg a környezet számára. Ez az üzenet lehet az erő üzenete és lehet a békés szándék üzenete. Milyen pillérekre épülhet ez az üzenet? A katonai doktrína jellegére, a költségvetés mozgására, dinamikájára, a fegyverzet jellegére, a támadó és védelmi fegyverek arányára, s végül a létszám szerkezetére, hogy a fegyveres, nem fegyveres és polgári szolgálatok aránya milyen.
