Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 15. hétfő, az őszi ülésszak 7. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ JÁNOS, DR. (FKgP)
478 Vitatom és aggódom amiatt, hogy ez a törvény, azon belü l szervezeti formájában a Gazdasági Versenyhivatal mint egy központban működő egység, hivatal alkalmase a feladat ellátására, amire tulajdonképpen született volna vagy születni fog? Nevezetesen az a problémám, hogy miért nincs megyei, vagy megyei városi s zinten, vagy valamilyen más területi szinten egy jelző szerepet betöltő, egy olyan információszolgáltató és helyi feladatokat ellátó – nevezzük kirendeltségnek vagy bármi egyébnek – a hivatalon belül, amely – megítélésem szerint – ha nem lesz, kérdésessé t eszi ennek a hivatalnak a működőképességét. Arra gondolok, tisztelt Bíró… bocsánatot kérek (derültség) elnézést, a szokás hatalma (derültség) sajnálnám, ha ez lenne a legértékesebb gondolat az egészben (derültség) arra gondolok, tisztelt Országgyűlés, hogy a piacgazdaságra való áttérés lényeges, de nem csupán egyetlen eleme a hatósági árak korlátainak megszüntetése. Továbbra is hiányzik a piacgazdaságot jellemző számos tényező. Többek között a piaci szereplőknek kedvező komplex szabályozórendszer, kedvező b eruházási és hitelpolitika, a piacgazdaság gyakorlati tapasztalatai, a megalapozott piaci információs rendszer működése, a piaci zavarok preventív kezelésének módozatai, a piaci intervenciós alap hatékony pénzügyi működése, a piacgazdasági termelés műszakitechnikaitechnológiai háttere, a bel- és külföldi fizetőképes kereslet. A korábban létrehozott és lényegében még napjainkban is működő monopolszervezetek évtizedeken át rögződött versenykorlátozó gyakorlata nem változott. Egyes területeken hiánygazdálkod ás, más népgazdasági ágazatokban a piac felosztása és a piaci hatásokat korlátozó, kizáró, összehangolt gazdálkodói magatartás gátolja a piaci termékforgalom és az árrendszer működésének a kibontakozását. A közelmúltban kapcsolatba kerültem egy olyan szöve tséggel – hadd ne mondjam most a nevét, mert végül is nem az az érdekes, hogy minek hívják, hanem az, hogy sajnos, jellemző ez a magyar gazdaságra – , ahol tömörít egy bizonyos fajta szövetségbe tömörülő társaságot ez a szövetség, és amikor rákérdeztem, hog y kiket tömörít, akkor közölték, hogy egy bizonyos fajta terméket feldolgozó 16 vállalatot. Hozzáteszem, hogy ezt a terméket csak feldolgozott állapotban szabad elsősorban például kivinni az országból, de egyetlen termelőt nem tömörít ez a szövetség. Ez gy akorlatilag azt jelenti, hogy a termelő tehet, amit akar, be van zárva, csak azon a "krétakörön" belül mozoghat, amit ezek a feldolgozók meghatároznak neki, mert a továbbiakban, ha nem nekik adja el a termékét, akkor gyakorlatilag nincsen piaca. Az előzőek ben említett problémák, és a jelenleg még államilag befolyásolt hatósági árrendszer még középtávon sem teszik lehetővé a beavatkozásokat nélkülöző piaci és ármechanizmusok funkcionálását. Helytelen gazdálkodói magatartások, monopolisztikus törekvések, piac i zavarok országos és regionális szinten is jelentkeznek, többek között például az építőanyagipari termékgyártás és forgalmazás, a Broylercsirke- és vágósertéstermelés és forgalmazás, étkezési tojás forgalmazás, átmenő turizmus által frekventált helyen a zöldség, gyümölcsforgalmazás területein stb., stb. Ezen röviden vázolt és a gazdaságot teljes mértékben átszőtt, összetett neuralgikus pontok oldására, az ár- és versenytörvény betartásának, a tisztességes gazdasági verseny beindításának elősegítésére, a törvénybe ütköző gazdasági magatartások feltárására létrejövő olyan szervezetek adhatnak keretet, amelyek megítélésem szerint a területen is működnek. Ugyanis a törvénytervezet szerint Budapestre centralizált hivatal ezt a feladatot az egész ország terü letén látná el valamennyi gazdasági egységre kiterjedően, és a piacgazdaságot még sokáig nélkülöző gazdasági helyzetben továbbra is az önkormányzatok szélesedő hatás, feladat- és jogkörbővülésének az időszakában elképzelhetetlenül és célszerűtlenül, mégh ozzá az alábbi okok miatt. A feladatok ellátására centralizálandó államigazgatási szerv korlátozza, esetleg kizárja az önkormányzati törvénytervezetben megfogalmazott hatás, feladat- és jogkörök széles körű gyakorlását. Továbbá: a piaci zavarok, monopol- és kartelltörekvések kezdeti stádiumban megalapozott és gyakorlatban szerzett információk hiányában preventív jelleggel nem kezelhetők. A
