Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 15. hétfő, az őszi ülésszak 7. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
467 gazdaságpolitikáját szolgálja, a Versenyhivatal pedig nem szolgálhatja a kormánynak a gazdaságpolitikáját. Ellenkezőleg, a versenyhivatal az előterjesztett törvényjavaslat szerint is egy nagy hatalommal rendelkező jogalkalmazó szerv, ezért hogyha a Kormány alá helyezzük a felügyeletét, akkor attól tartunk, hogy az egyébként rendkívül jó törvény nem fogja elérni azt a célját, amiért a Kormán y beterjesztette, és amiért a Parlament feltételezhetően el fogja fogadni. Befejezésképpen hadd utaljak Antall József miniszterelnök úrnak egy beszédében tett azon kitételére, amikor a Gazdasági Versenyhivatalt a gazdasági élet alkotmánybíróságának minősít ette. Nagyon találónak tartom ezt a hasonlatot, de kérem a tisztelt Országgyűlést, gondolja végig, hogyha a valódi Alkotmánybíróságot a Parlament nem a Parlament mellé, hanem a Kormány alá helyezné, akkor az Alkotmánybíróság tudnae valódi alkotmánybíróság ként működni, tudott volnae vajon olyan határozatot hozni a földkérdésben, amilyet hozott, vagy pedig erre képtelen lett volna a kormánykoalíció fenntartását szolgáló érvek nyomása alatt. Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy ez nem lenne lehetséges, az Alkotmánybíróságnak a Kormánytól függetlenül kell működnie, és ha ez igaz, és ha igaz Antall József miniszterelnök úr hasonlata is, akkor a gazdasági élet alkotmánybíróságának, a Versenyhivatalnak szintén a Kormánytól függetlenül kell működnie. Abban az es etben, hogyha a tisztelt Országgyűlés ezeket az aggályokat meghallgatja, megszívleli, akkor a szabad demokraták képviselőcsoportja ezt a törvényjavaslatot boldogan fogja elfogadásra ajánlani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Következik Szalay Gábor képviselő felszólalása (SZDSZ) Felszólaló: Szalay Gábor (SZDSZ) SZALAY GÁBOR (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyha egyetlen mondatba tömörítve kellene összefoglalnom azon impresszióimat, amiket ezen törvényte rvezet elolvasása alapján, elolvasása után kaptam, akkor azt mondhatnám, hogy ez egy olyan 23 számmal nagyobb kabát, amelybe csak remélhető, hogy a serdülő delikvens egy idő után – és remélhetőleg minél rövidebb idő után – belenövi magát. Mert az bizonyos , hogy ennek a törvénynek az igényessége messze előtte jár aktuális piaci viszonyaink valóságának. Ám most az kérdés, és azon lehet vitatkozni, hogy vajon az előbbinek örüljünke jobban, vagy az utóbbi miatt bánkódjunke esetleg inkább. A fejlett piacgazda sággal rendelkező országok – akik körülbelül száz év alatt folyamatosan alakították ki különféle versenytörvényeiket – , általában kétfajta intézkedést szoktak a verseny törvényei figyelmének középpontjába állítani. Egyrészt meg szoktak tiltani bizonyosfajt a üzleti magatartásokat. Ezen árdiszkriminációt, árukapcsolásokat, ármegállapodásokat, területfelosztásokat lehet érteni; másrészt pedig olyan struktúrák, piacszerkezetek kialakulását igyekeznek meggátolni, amelyek versenyellenes magatartást tudnak tevéken ységük során kifejteni. Ebbe tartozik bizonyos monopolhelyzetek kialakulásának megakadályozása, vagy esetleg már létező monopóliumok feltrancsírozása. Na, már most az, hogy mely ország esetében vagy mely időszakban melyik törekvés kerül inká bb a figyelem középpontjába, mármint a piaci magatartás vagy a piaci struktúra, az térben és időben erősen változó. A tisztességtelen piaci magatartásról szóló, előttünk lévő törvénytervezet nem előzmény nélküli a piaci verseny szabályozásának s ezzel együ tt a magyar gazdasági jogalkotásnak a történetében, de mindenképp az előtörvények meghaladását, komplettírozását és tökéletesítését jelenti számunkra. Szó esett itt már az 1923as Vös törvénycikkről, mely az első volt ebben a sorban, és amely annak a tény nek a felismeréséből jött létre tulajdonképpen, hogy a piaci verseny szabadsága nem lehet egyenlő a tisztességtelenség szabadosságával, valamint hogy a farkastörvények eluralkodása helyett sokkal inkább célszerű biztosítani a piaci verseny tisztaságát vagy tisztaságának érvényesülését.
