Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 15. hétfő, az őszi ülésszak 7. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
462 A monopóliumok által uralt és a világpiaci versenynek még ki nem tett gazdaságban a versenykorlátozást tiltó szabályok érvényesítése nyilvánvalóan különösen nehéz. Kulcsfontosságú ezért a versenyjog szempontjából a versenyfelügyeletet ellátó szervezet, amely szaktudással rendelkező munkatársaival képes kideríteni a versenykorlátozó magatartásokat, és hatékonyan fel tud lépni ellenük. Ez az intézmény eddig szintén hiányzott a magyar versenyjogból. Nem elegendő tehát a tisztességtelen versenycselekedetek tiltása, aminek a l ehetőségét már megteremtette a korábban és jelenleg hatályban lévő, 1984. évi IV. törvény. A verseny intézményének a fenntartását, a verseny szabadságát és tisztaságát biztosító piacszabályozási jogra van szükség, amely átfogóan rendezi a piaci szereplők p iaci magatartásának a szabályait. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat a benne megállapított piaci magatartásszabályok érvényesítésére részletes eljárási szabályokat és megfelelő fórumrendszert is alakít ki. Bírói hatáskörbe tartozik a ha gyományosan tilalmazott tisztességtelen versenycselekményeknek az elbírálása, amely a javaslat 4. és 10. §ában található. Fontos része a versenyjognak és a törvényjavaslatnak a verseny szempontú fogyasztóvédelem. Ez lényegében a szédelgő reklámozást, a fo gyasztók ilyen módon való megtévesztését célzó magatartásokat tiltja. Az ilyen jogsérelem miatt mind a bíróságnál, mind a versenyfelügyelet előtt meg lehet indítani az eljárást – a kezdeményező választásától függően. Az újabb jogfejlődés nyomán kialakult k artelltilalomba és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző magatartások ügyében, valamint a fúziók ellenőrzésének ügyében a versenyfelügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal látja el, ő jár el első fokon. Új megoldásnak számít ez részben a h azai eljárásjogban, amire azért van szükség, mert az ilyen ügyek felderítéséhez nyilvánvalóan egy széles körű gazdasági ismereteket is igénylő szakismeret szükséges. Ugyanakkor a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a Versenyhivatal határozataival szemb en bírósági felülvizsgálatra kerülhet sor, ami nyilvánvalóan a törvényességnek a további garanciáit biztosítja. A törvényalkotó és a törvényjavaslatot az asztalra tevő kormányzat abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a piacgazdaságnak és a piaci felügye letnek nemzetközi tapasztalatokon alapuló konkrét határozataira, konkrét törvényeire, tehát konkrét tényállásokra és konkrét jogszabályalkotásokra építhette fel a törvényjavaslatot. A logikai felépítése egyértelmű: az első részben a tisztességtelen piaci m agatartások tilalmát foglalja össze négy fejezetben; a második részben a szervezeti egyesüléseknek az ellenőrzésével foglalkozik; végül a harmadik rész tartalmazza az eljárási és szervezeti rendelkezéseket. Bízom abban, hogy az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslat alapján, a módosító javaslatok megtárgyalásával olyan korszerű törvényt fog elfogadni, amely a most alakuló piacnak a zavartalan működését messzemenően biztosítani tudja. Ezért kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a jobb oldalon és k özépen.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Isépy Tamás államtitkár úrnak a törvényjavaslat előterjesztését, és megkérdezem Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizottság elnökét, hogy bizottsága állíte előadót. Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk külön előadót nem állít. A bizottság a múlt hét folyamán akként határozott, h ogy a törvényjavaslat általános vitára bocsátását támogatja, részleteiben azonban a javaslat megtárgyalásába nem bocsátkozott, tekintettel arra, hogy a hatáskör szerint úgymond főbizottságok – a gazdasági bizottság, legalábbis akkori információnk szerint, továbbá a költségvetési bizottság – még nem tárgyalta a kérdést. A bizottságnak az az álláspontja, hogy részletes tárgyalásába a javaslatnak akkor bocsátkozik bizottsági szinten, ha a szakágazat szerinti főbizottságok, az említett két bizottság megtárgyalj a a javaslatot.
