Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 18. kedd, az őszi ülésszak 6. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
404 A magam részéről nagyon egyetértenék azzal, hogy a magyar Országgyűlés átfogó vitákat tartson lehetőleg minden egy hétben vagy két hétben, legyen az külpolitika, pénzügy, vagy fejlődéspolitika. Arra szakítsunk időt, mert sokkal több félreértést sokkal gyor sabban tudnánk eloszlatni, és azt hiszem, hogy az ország megnyugtatására is sokkal inkább szolgálnának az ilyen viták, mint nemegyszer azok, amelyek szükségesek ugyan, de amelyeket néha talán túlzott részletességgel is végzünk. Én azt kérem az Országgyűlés től, hogy a rövid tájékoztatást - a kérdéshez viszonyítva - a program elkészítését és a jövő heti kinyomtatását szíveskedjék tudomásul venni. Biztos vagyok benne, hogy igen tisztelt képviselőtársam hivatalból nem fogadhatja el a válaszomat. Ennek ellenére úgy gondolom, a tisztelt Országgyűlés fontolja meg ebben a formában az interpellációra adott válaszom elfogadását. Köszönöm. (Nagy taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Antall József miniszterelnök úr válaszát. Megkérdezem Tölgyessy Péter ké pviselőtársunkat, egyetérte a miniszteri válasszal. TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Először is egyetértésemet szeretném kifejezni a miniszterelnök úrral abban: helyes volna, ha országunk állapotának részterületéről rendszeresen , visszavisszatérően vitát folytatnánk ebben a Parlamentben. Én úgy éreztem, hogy a száz nap elmúltával hasznos volna ennek a kérdésnek a fölvetése, már csak azért is, mert valahol a sajtóban olvastam persze, lehet, hogy hibás közlés alapján , hogy a Kor mány a hároméves programját nem fogja a tisztelt Ház elé behozni; azt a kormányprogram irányelvei folytatásának tekinti, csak a magyar közvéleményt, a magyar választópolgárt fogja erről tájékoztatni, de az ország Házában erről nem tervez vitát. Ezért is ta rtottam fontosnak, hogy a program kérdéseiről szó essék. Miniszterelnök úr nem cáfolta meg az ország súlyos helyzetére vonatkozó adatokat. Nem is tehette, hiszen a Statisztikai Hivatal objektív számai mutatják, hogy az infláció magasabb, mint fél évvel eze lőtt volt, az ipari termelés tíz százalékkal csökkent, és hadd ne soroljam tovább ezeket a szomorú adatokat! A beszédemben hangsúlyoztam is, hogy nem ezeket a számadatokat kérném számon a Kormánytól, hiszen senki - képviselő vagy választópolgár - nem várha t eredményeket, életszínvonaljavulást vagy bármi hasonlót a Kormánytól. Egyetlen egy ponton szeretnék vitatkozni miniszterelnök úrral: az erkölcsi állapotra vonatkozó kitételével. Én úgy tudom a Belügyminisztérium tájékoztatóiból, hogy bizony, a bűnözés r ohamosan gyorsul Magyarországon… (zaj, közbeszólások a jobb oldalról) sokkal súlyosabbak a számok idén, mint tavaly voltak… (folytonos zaj a jobb oldalon) …, tehát talán itt sem lehet megcáfolni a statisztikai adatokat. Miniszterelnök Úr! Az Ön kormányának a legsúlyosabb hibáját abban látom, hogy elszalasztott egy történelmi pillanatot - és itt már vitatkoznom kell Önnel. Az Egyesült Államokban egy óriási gazdasági válság pusztított a húszas évek végén, a harmincas évek elején. Jött egy új elnök, meghirdete tt egy új programot, és az első száz napban - akár hiszi, Ön, Miniszterelnök Úr, akár nem - közel száz komoly törvényt nyújtott be a kongresszus elé. Az Ön kormánya ellenben csak három igazán koncepcionális törvényt nyújtott be ide, elénk, illetőleg van eg y negyedik, amit majd tárgyalni fogunk. Ez a két önkormányzati törvény volt, az előprivatizáció, és ami most ránk vár, a közszolgálati törvény. Hadd mondjak egy másik adatot! Brazíliának új kormánya van. A kormány létrejöttének másnapján törvények és progr amok sokaságát terjesztette elő az új brazil elnök.
