Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 18. kedd, az őszi ülésszak 6. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
399 ELNÖK (Vörös Vince) : Kérném Tölgyessy képviselő úr hangosítóját bekapcsolni ! TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr!… (Zaj. A szónok megkopogtatja mikrofonját. Közbeszólás: sikerült bekapcsolni! Taps.) Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A modern parlamenti demokráciákban szokás, hogy a kormányátalakítást követő 100120. napon a Kormány nyilvánosan sz ámot ad országának helyzetéről, programjának megvalósulásáról. Miniszterelnök Úr! Úgy érzem, helyes volna, ha ma, itt az ország Házában szót ejtenénk hazánk helyzetéről és a Kormány programjának sorsáról. Hölgyeim és Uraim! Szilárd meggyőződésem, ma a korm ányalakítást követő 118. napon Magyarország erkölcsi, gazdasági és társadalmi helyzete rosszabb, mint a választások idején volt. (Mozgás.) Feltartóztathatatlanul csökken az ipari termelés, mezőgazdaságunkat összeomlás fenyegeti. Országunk külkereskedelmi a ktívumának növekedése augusztus hónapban megtört, a forint még sohasem vesztett annyit az értékéből, mint manapság, hónapról hónapra újabb és újabb százezrek kerülnek a létminimum alatt élők már eddig is milliós táborába. Új központosítás keríti hatalmába a társadalmat, a szabadnak remélt sajtó újra függetlenségért tusakodik. (Derültség. Taps a bal oldalon.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Erről talán a Magyar Újságírók Szövetségét kellene megkérdezni. (Ellentmondások a jobb oldalon.) Egyes kormánypárti megnyil atkozások olcsó hazai népszerűség fejében a határainkon kívül élő magyarság sorsát kockáztatják. (Zaj.) A koncepciótlanság elfedésére pártpolitikusok (közbekiáltások) , mint a múlt héten itt a Házban hallhattuk, felelős miniszterek is érzelmeket, indulatok at mozgósítanak, a pragmatikus cselekvés helyett ideológiai vitákat szítanak. Hölgyeim és Uraim! Bár a Magyar Demokrata Fórum a választásokon felelőtlenül egyszerre ígért adócsökkentést és mérséklődő költségvetési hiányt, gyorsuló gazdasági növekedést és e nyhülő inflációt, mégsem gondolom, hogy Magyarországon a választói várakozás azonnali, gyors életszínvonalnövekedést igényelne. Interpellációmban magam sem az eredményeket kérem számon. Tudom, az elmúlt 40 év roppant öröksége, legújabban pedig a KGST szét hullása, a perzsaöbölbeli válság, a súlyos aszály mindmind óriási kihívást jelent egy kormányzati tapasztalatok nélküli új hatalomnak. Nem a nyilvánvaló eredménytelenség megokolását kérem öntől Miniszterelnök Úr, hanem a kormányprogram irányelveinek III. fejezetében 18 pontban beígért konkrét cselekvési programok túlnyomó többségének elmaradására várok Öntől magyarázatot. A Kormány elmulasztotta - hogy csak a legfontosabbakat említsem - a vállalkozásokat élénkítő program meghirdetését. Nem adott inflációel lenes programot, lemondott a vállalati sorban állások enyhítéséről, és nem kezdeményezett 3040 tartósan veszteséges vállalat ellen csődeljárást. A nyár közepi áremelési csomagot nem számítva, a Kormány valamennyi törvényjavaslata a Némethkormány törvényt ervezeteinek átdolgozásával készült. A nagy pátosszal előadott, de semmire sem kötelező általánosságok és a rögtönzésszerű adminisztratív intézkedések között hiányzott - és egyre nyomasztóbban hiányzik - a módszeresen végiggondolt cselekvési program. Minis zterelnök Úr! Úgy látom, míg Kormánya a rendszerváltás új koncepcionális tervezeteivel nem jeleskedett, addig serény volt a hatalomváltásban. A közigazgatás csúcsaira, a központilag ellenőrzött vállalatok élére a meghirdetett elvekkel ellentétben csak igen ritkán kerültek valóban
