Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 17. hétfő, az őszi ülésszak 5. napja - Az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
313 Ami a törvényjavaslat egyéb részletkérdéseit illeti, azért szeretnék még néhány észrevételt tenni, mert az elmúlt hetekben ezekben a kérdésekben elég sok gond volt. A törvényjavaslat, amit a kormány előterjesztett, 16 paragrafusból áll és 33 bekezdésből. Ezt azért szeretném kihangsúlyozni, mert gondoljanak az önkormányzati törvényre, ahol 110 paragrafusról volt szó, és mintegy 100 módosító javaslat érkezett. Ehhez a törvényjavaslathoz, a 16 paragrafushoz: 88. Összesen két bekezdést nem érintenek a módosítások, de hat új bekezdést is javasoltak a módosítók. Tulajdonképpen egy vadonatúj jogszabály van itt előttünk, egy vadonatúj jogszabályról kell szavazni, és nem arról , amit a kormány előterjesztett, hiszen a Kormány a legtöbb módosító javaslatot a 16 paragrafus tekintetében magáévá tette, illetve koncepcionálisan megváltoztatta egy csomó álláspontját; tehát egy egész új jogszabályról van most szó. Ez eredményezte azt, hogy ebben a zűrzavarban a bizottságok nem is tárgyalták meg az összes módosító javaslatot, így a gazdasági bizottság hét darab módosító javaslatot egyáltalán nem tárgyalt – közte az alkotmányügyi bizottságnak nagyon lényeges, kulcskérdésekben előterjeszte tt javaslatát – , a költségvetési bizottság kilenc darab javaslatot nem tárgyalt meg egyáltalán, az alkotmányügyi bizottság – ezt szerényen mondom – egyet nem, Tellér Gyulának a javaslatát, amely a 10. §sal foglalkozik, ami arról szól, hogy kit milyen előn yök illetnek meg az üzlet privatizációja esetén; amiről itt már nagyon sok képviselőtársam szólt, hogy az üzletnek a volt tulajdonosát, a szerződéses üzlet vezetőjét és így tovább. Egyébként talán ez az egyetlen olyan kérdés, amelyben nem közeledtek az áll áspontok egymáshoz, és ellentétes a véleménye a Kormánynak, ellentétes a gazdasági bizottságnak, az alkotmányügyi bizottságnak, a költségvetési bizottságnak; és az összes módosító javaslat között egyetlenegy olyan javaslat sincs, amelyik átfedné a másikat, illetve valamiféle konszenzus lenne. Itt annyit jegyeznék meg – amiről már beszéltünk – , hogy a tulajdonos előnyének a beépítése a jogba, gesztus értékű a 10. §ban. Ez tényleg csak gesztus értékű, illetve politikai értékű. De gondolják meg azt, hogy az a tulajdonos legalább harmincéves volt 1945ben, és most negyvenöt év eltelt, tehát hetvenöt éves lesz. Ez hogy fog odaállni privatizálni, és hogy fog odaállni licitálni? Ezt azért említem, mert Tellér Gyulának az volt a javaslata, hogy a gyerek is jusson h ozzá, ha már arról beszélünk, hogy gesztust kívánunk gyakorolni. Megjegyezném, hogy mind az ellenzék, mind a kormánypárt részéről nagyon konstruktívak voltak a bizottsági ülések. Annyira konstruktívak voltak, hogy a költségvetési bizottság – örülök, nem ir óniaként mondom – olyan javaslatokat is előterjesztett, hogy egy vesszőt módosítsunk, egy "a" betűt tegyünk bele. Ugyanakkor nagyon elszomorított az, hogy például az alkotmányügyi bizottság jelentésének 60. pontjában a 11. § (3) bekezdése így szól – ezt va lószínűleg meg fogja szavazni a Ház – : "A kereskedő a szerződés megkötésével egyidejűleg – most figyeljenek – készpénzben köteles megfizetni, és a Vagyonügynökség az üzletvezetőnek 8 napon belül köteles készpénzben megfizetni." Lőrincze Lajos nem hiszem, h ogy ennek örülne. A 8. § (2) bekezdésében ugyancsak az egyes és többes szám használata nem megfelelő. Úgy gondolom, hogy ilyen fésületlen, stilárisan hibás szöveget ne fogadjunk el, mert minősíteni fogja a Parlamentet. Néhány tartalmi kérdéssel is szeretné k foglalkozni. Belső ellentmondásokra szeretném felhívni a figyelmet. Bizonyos kulcskérdésekben szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét a Kormány nyilatkozataira. A Kormány magabiztosan előterjeszt egy törvényjavaslatot, majd ezekben a kulcskérdésekben a gazdasági bizottság ülésén elfogadja a módosításokat, magáévá teszi őket, majd ugyanez a Kormány az alkotmányügyi bizottság ülésén homlokegyenest ellentétes álláspontra helyezkedik, s azzal ért egyet. Sokszor már úgy voltam vele, hogy talán más személye k jártak ott a Kormányból, nem egyeztettek, elírás történt, vagy esetleg két kormány is lehetséges. Mondanék 3 – 4 példát, mert ezek a kulcskérdések, és megítélésem szerint ezek nagyon fontosak. Az alkotmányügyi bizottság 16 – 17. pontja foglalkozik a 3. § meg fogalmazásával, mely arról szól, hogy az élelmiszert árusító üzletek, könyvesboltok csak az önkormányzat hozzájárulásával annak
