Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 17. hétfő, az őszi ülésszak 5. napja - Az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)
311 Ezennel tisztelettel szeretném döntéshozataluk kapcsán a f igyelmükbe ajánlani. Ahogy az idő haladt előre, és a vita egyre szenvedélyesebbé vált, egyre inkább vált nyilvánvalóvá, hogy javult a törvénytervezet megfogalmazásában az állam és a leendő vállalkozók pozíciója. Egyre inkább biztosított számukra jogaik érv ényesítése és lehetőségeik. Ugyanakkor azt is szeretném a tisztelt Képviselőháznak elmondani, hogy azon túl, hogy itt több százezer ember sorsáról van szó, a közeljövőben nagyon nagy érdeklődés kíséri mindazt, ami történik a hazai és a nemzetközi közvélemé nyben is. Nekem az utóbbi két hétben volt módom több, a nemzetközi munkával kapcsolatos tárgyaláson hallani arról, hogy érdeklődnek, egy kicsit vizsgázik a gazdasági rendszerváltás, első lépésében a magyar Parlament, a magyar törvényhozás. Tudniillik nem k özömbös, hogy vajon most valóban arról lesze szó, mint amit Schamschula képviselő úr említett, hogy kísérletezünk a Parlamentben, egy kísérletező törvényt fogadunk el, vagy pedig megpróbálunk a jelenleg rendelkezésre álló időben és ismereteink birtokában olyan törvényt alkotni, amelyik valamelyest kiállja az idő próbáját. Én úgy gondolom, az a rengeteg módosítás, amelyet megkaptunk a törvénnyel kapcsolatosan – a mai biztos – azt igazolja, hogy ezt a kérdést komplexebben, összefogottabban kellett volna már a megelőző időszakban is kezelni. Ahogy ezt Tardos Márton képviselőtársam említette, a társadalmat meg kell győzni ennek a törvénynek a helyességéről és szükségességéről, de ezt szeretném azzal kiegészíteni, hogy a társadalmat fel is kell kellőképpen világ osítani, és meg is kell nyerni ehhez az ügyhöz. Tudniillik a társadalom megnyerése nélkül – megítélésem szerint – a kelleténél sokkal több feszültséggel és ellentmondással végezhető el. Az a véleményem, hogy csak akkor fogadható el, ha nemcsak a tulajdonos i érdeket jeleníti meg, hanem a nemzeti, dolgozói és kisebb érintett közösségek érdekeit is megjeleníti. A jelenlegi privatizáció … a meglévő munkajogi, érdekképviseleti normák rendezetlensége idején kizárólagosan tőkeszempontú tendenciák érvényesülnek, me gítélésem szerint. Amennyiben e szempontok szerint érvényesül a privatizáció, a magyar dolgozók jogi érdekérvényesítési helyzete – talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy – a századelő viszonyaira fog emlékeztetni. Minthogy a privatizáció a nemzet hagyományainak átrendezéséről dönt, sem az önkormányzatok, sem a dolgozók nem lehetnek mellékes szereplők. Azt sajnálom, hogy a részletes vitát megelőzően, a bizottsági javaslatoknál döntő részt azok a módosító javaslatok nem kerültek támogatásra , amelyek e kérdésre még megnyugtató választ adhattak volna. Tisztelt Képviselőház! Én az elmondottakból következően szeretném Önöknek felsorolni azokat a minimálisan szükséges kérdésköröket, amelyeknek vagy párhuzamosan, vagy minél előbb rendeződniük kell , hogy úgy hisszük, hogy a legkisebb feszültséggel oldjuk meg ezt a kérdést. Miről van itt szó? Elsősorban és mindenekelőtt úgy ítélem meg, hogy a privatizációs törvény kapcsán már most, ebben a szakaszban az érdekképviseleti, érdekérvényesítési lehetősége ket szabályozni kell, törvényben kell rögzíteni. Nagyon fontos a munkajoggal összefüggő kérdéskört rendezni, mert olyan ellentmondásokat szülhet, amelyek később szinte megoldhatatlan problémákhoz vezethetnek. Nem tudom, gondolte valaki arra, hogy a munkae gészségügyi, munkavédelmi kérdések vajon ezen a területen milyen módon kezelhetők. Aztán a leglényegesebb kérdés – olyan, mint amit több képviselőtársam megfogalmazott – a foglalkoztatáspolitika kérdése. Én tudom, hogy előkészület alatt van egy foglalkozta tási törvény. Vajon nem lett volna célszerű a két kérdést összehangolni, és egyszerre a Képviselőház elé terjeszteni, mert a legnagyobb feszültség forrása ezen a területen lesz? És itt arról van szó, hogy az a százezerre tehető munkanélküli, aki az év végé re megjelenhet, vajon milyen módon szemléli majd a privatizációval összefüggő kérdéseket. Vajon összhangban vane ez a törvénytervezet a társadalombiztosítás idevonatkozó kérdéseivel? Nagyon lényeges kérdésnek tekintem a kollektív és egyéni jogérvényesítés lehetőségeit, ezen belül is a szociális és kulturális vagyonvédelmi kérdéseket. Tisztelt Képviselőtársaim! Vajon hol találjuk meg a törvénytervezetben arra a választ, hogy azoknál az állami vállalatoknál, amelyek ebbe a körbe majd a privatizáció kapcsán b ekerülnek, az ott
