Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 10. hétfő, az őszi ülésszak 3. napja - A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
196 Felszólaló: Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kívánom megismételni mindazt, am it Eörsi Mátyás elmondott, néhány szavával nem értek egyet, de annak nincs köze a törvényhez, a múltértékelésből hangulatokat von le. Dénes Jánossal sem szeretnék vitatkozni, mert én ugyan elmondhatnám, hogy szerintem a vezetők többsége tisztességes, de ká r róla vitatkozni, napokon belül, ha jól tudom, akkor megerősítésre, illetve megújításra kerülnek a vezetői posztok, tehát ez a kérdés ma nincs napirenden. Egy más szempontból szeretnék a részletes vitához hozzászólni, bár nem részletesen. Önök láthatták a z anyagból, hogy Lakos László képviselőtársammal közösen számos konkrét javaslatot tettünk a törvény módosítására. Meg kell, hogy mondjam, a javaslataink nem egészen helyénvalók azért, mert mi helyettesíteni akartuk a Kormány által előterjesztett javaslato kat, ahelyett, hogy azt javasoltuk volna, hogy kiegészítésképpen vegyék figyelembe a mi javaslatainkat. Mi leírtunk egy olyan modellt, amelyikben a kezdeményezések a vállalatoktól származnak, az Állami Vagyonügynökség ellenőrző szerepet játszik, és a folya matokat nem akadályozza meg. Hogy ez a modell létezhet amellett, amit a Kormány javasol, tehát hogy az Állami Vagyonügynökség kezdeményező szerepet játsszon, ezt bizonyítandó a kezemben van dr. Matolcsy György aláírásával egy levél. A levél mellé klete egy anyag, amelyiknek a címe a következőképpen hangzik: A Magyar Köztársaság kormánya – tulajdon és privatizáció, a Kormány tulajdonreformmal, vállalkozásélénkítéssel és privatizációval kapcsolatos tézisei. A levél azt írja, hogy a javaslatot a kabin et, majd ezt követően a Kormány megvitatta és elfogadta, tehát feltételezem, ez a Kormány anyaga. A Kormány ebben az anyagban azt mondja, hogy három módját látja a vállalatok privatizációjának. Az egyik az Állami Vagyonügynökségtől vagy a kormánytól induló kezdeményezés, és ennek megfelel többékevésbé az a törvénytervezet, amelyik előttünk van. Az anyag szerint a másik változat a vállalattól kiinduló kezdeményezés. Az a javaslatsor, amit Lakos Lászlóval mi letettünk az asztalra, ennek a változatnak felel m eg. Kérem, hogy ilyen szempontból vizsgálja meg a kormányzat, hogy kielégítie azokat a követelményeket, amelyekben ő gondolkodik, és az Országgyűlés ezt figyelembe véve döntsön, illetve esetleg tegyen javaslatot arra, hogy még egy menetben vizsgáljuk meg a két változategyüttes kezelésének a lehetőségét. A harmadik módszer: a kívülről jövő kezdeményezés, ezt most nem ismertetném. Tehát mindezt figyelembe véve úgy látom, hogy nem ellentmondásban vagyunk, hanem a Kormány a másik anyagban már elismerte, hogy a kérdés lényegesen bonyolultabb annál, hogy egy egyszerű törvényben ezt rendezzük. Jó lenne, ha ebben az átalakulásról szóló törvényben is elismerné a Kormány, illetve a kormányzó párt. Még egy megjegyzést szeretnék tenni. Ez érinti ezt a napirendet, az el őzőt is és esetleg egy ezután következőt is, az előprivatizációról szóló napirendet. Ez a bíróságokról szóló kérdés. Azoknak a szerepéről a gazdasági életben itt erről több minden elhangzott. Még egy szempont nem hangzott el. Most is érdekes és a következő kben is, ezért megemlítem. Nemcsak a vagyonügyben születik döntés akkor, ha a vállalatok szétválnak vagy átalakulnak. Döntés születik a piacmegosztásról, döntés születik a termelési jogok, a licencek megosztásáról, a munkajogról és számos más kérdésről. Ez eket nem tudja államigazgatási hatáskörben a tulajdonos eldönteni. Ennek a bíróság ad helyet. Ezért képviseltük előbb is, most is és ezt követően is a vállalatok közötti bírósági ügyintézésnek a jogát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
