Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 10. hétfő, az őszi ülésszak 3. napja - Az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok (az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény és az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII. törvény) módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
189 erre vonatkozó javaslatát, másrészt a nem önkormányzó vállala tokkal kapcsolatban Vékony Miklós képviselő úrnak az e vonatkozásban az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra vonatkozóan előterjesztett, szintén 60 napra vonatkozó indítványát elfogadni ajánljuk. A Szigethy képviselő úr által a másik két körb en indokolt módosító javaslatát illető elutasító véleményünket már kifejtettük – ami a bírói úttal kapcsolatos – akkor, amikor az Állami Vagyonügynökségre vonatkozó részletes indokolást is kívánó törvényjavaslatot indokoltuk, és egyben összefoglaltuk a vit át. Véleményünk változatlan, s ezt szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ajánlani, hogy a bírósági út ebben az esetben – annak megtartása – tulajdonképpen egy belső tulajdonosi döntéssel kapcsolatos, véleményünk szerint fenn nem tartható bírósági ut at jelentene. Nem törvényességi, nem garanciális szempontokat szolgál ez a bírói út, hanem egy olyan tulajdonosi döntéssel kapcsolatos lehetőséget, amelyre a bíróságnak a jelenlegi szabályozás szerint sincs igazán hatásköre. Szeretné m megnyugtatni a tisztelt Országgyűlést, hogy a Kormánynak nem szándéka az, hogy az államot, akár mint a saját tulajdonát képező vagyon kezelőjét, bármelyik szervét ilyen értelemben a bírói hatáskör alól kivonja. Nyilvánosságra került már a Kormánynak az a z elképzelése, ugyan jogszabályi formát még nem öltött, de hamarosan remélhetőleg vitára tudjuk bocsátani, amely a kincstárnak mint az állam rendes polgári jogi jogalanyának bíróság előtti jogalanyiságát lehetővé fogja tenni. Ezek a kérdések, melyek aggály osak a bírósági út igénybevételével kapcsolatban, nyilvánvalóan eloszlathatóak lesznek ezzel a törvénnyel. Hangsúlyozom, hogy az itteni bírói útnak a módosító javaslat indokaival kapcsolatos szempontjai szerint is, álláspontunk szerint is nincs értelme, hi szen olyan tulajdonosi döntést nem bírálhatna felül a bíróság, amely egyébként törvényes, és a bíróságnak más lehetősége amúgy sem lenne, a tulajdonos helyett nem dönthet. A harmadik szempont – amellyel kapcsolatban Szigethy képviselő úr megindokolta az ál taluk három irányú módosításra vonatkozó, Kormánnyal ellentétes álláspontjukat – arra vonatkozott, hogy a vagyonvédelmi törvény, tehát a vállalatokra bízott vagyon védelmével kapcsolatos törvény 6. szakaszát is érintő módosítás az Állami Vagyonügynökség ha táskörébe nem tartozó, oda be nem jelentendő módon, szerintem megnyugtató módon rendezi a nyilvános pályázat, illetve az erre vonatkozó újsághirdetés útján közzéteendő, nyilvánosságot biztosító törekvések esetén a megfelelő kontrollt. Véleményünket ezzel k apcsolatban már kifejtettük, nem kívánom megismételni. A kormányzatnak igenis elhatározott törekvése az, hogy a Vagyonügynökség látószögéből egyetlen ilyen átalakulási törekvés más megoldás esetén se kerüljön ki. Az a véleményünk, hogy ez a javaslat egység es egészet képezve szolgálja. Ebben semmi törést nem látunk, hogy minden ilyen ügylet a Vagyonügynökség felülbírálási lehetőségét és ottani megjelenését lehetővé tegye. Ezért semmiképpen nem támogatnánk az ez alóli kivételt jelentő módosító indítványt. Tul ajdonképpen egyéb olyan módosító indítvány, amely a Kormány álláspontjától eltérő lenne, nincsen. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében az alkotmányügyi bizottság jelentésében kifejtett kormányálláspontot is kifejező javaslatokat is elbíráló szempontjaink ala pján kérem a törvényjavaslat elfogadását, amely tehát a vállalati törvényt és az 1990. évi VIII. törvényt részben módosítja. Köszönöm szépen a figyelmüket. Határozathozatal ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm a miniszter úr válaszát. Határozathozatal következ ik. Kérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek elővenni az alkotmányügyi bizottság 499es számú, a gazdasági bizottság 470es számú és a költségvetési
