Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 10. hétfő, az őszi ülésszak 3. napja - Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ IVÁN, DR. a gazdasági bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH BÉLA (MDF)
167 Bátran kijelenthetem, hogy a Kormányt az vezette, hogy fontos társadalmi érdek, hogy a különböző szervezetek működési feltételeiben ne legyen a társadalom igazságérzetét sértő különbség. Ezt a precíz meghatározást egyébként egy szocialista képviselői indítvány indoklásában olvastam. Az előterjesztőket, véleményem szerint, egy másik nagyon méltányolandó gondolat is vezett e. Nem a leszámolás, nem a megbélyegzés, hanem ezeknek a társadalmi szervezeteknek és azok tagságainak az érdekeit nézte a Kormány, mivel jól tudjuk, mennyi mendemonda, mennyi kósza hír, megalapozatlan elképzelés terjeng a városban, és ezek a megalapozatla n tévhitek zavarják az emberek gondolkodását. Mesés vagyonokról, székházakról, nyaralókról, értékpapírokról szól a fáma, és hogy okkal vagy ok nélkül fortyognak az emberek, azt majd éppen ennek a törvénytervezetnek a megvalósítása fogja megoldani. Úgy gond olom, ez a törvénytervezet ezeknek a szervezeteknek a jövőjét szolgálja. Ha a törvény alapján teljes körűen beszámolnak vagyoni helyzetükről, és a szabad Parlament majd további intézkedéseket hoz, akkor úgy érzem, ez megnyugtatja a társadalmat. Addig marad a soksok tévhit, ami ezekhez a szervezetekhez kapcsolódik. Tisztelt Ház! Természetesen a tervezet, nagyon helyesen, továbblép a puszta vagyonbevallásnál, erre utal a 7.§. Bár van, aki azt mondja, és hasonló nyilatkozatok megjelennek a sajtóban is, hogy a vagyonelszámoltatás nyilvánossága biztosítékot jelent ahhoz, hogy az érintett szervezetek a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket maguk is reálisan és mértéktartóan alakítják ki. Én másképpen látom ezt, ezért adtam be módosító indítványokat, és ezekn ek két fő mondanivalójuk van. Egyrészt a teljes vagyonátvilágításhoz, a tévhitek eloszlatásához a pénzvagyonról is be kell számolniuk a szervezeteknek, másrészt a felmérés időtartamára meg kell gátolni a vagyonmozgásokat, az ingatlaneladásokat, megterhelés eket. Hogy mi adta az ötletet ezeknek a módosító javaslatoknak az elkészítésére, álljon itt egy példa a Parlamenten kívüli szervezetekről. Hangsúlyozni szeretném tehát, a Parlamenten kívüli szerveztekről fogok az elkövetkezendőkben szólni. Nézzük meg, menn yire reálisak és mértéktartóak. Mindezt úgy vizsgálom, hogy felszólalásomban az igazságérzetem és a társadalmi érdek védelme vezet, semmiféle politikai megbélyegzést nem kívánok tenni. Módosító indítványom alapja, a példa XII. kerületi, ahol képviselő vagy ok, és hosszú vizsgálódás után jutottam a napokban az ügy végére. De azért ez az ügy több, mint kerületi téma, úgy érzem, nagyságánál fogva társadalmi kérdés. Hogy miről is van szó? A volt csillebérci úttörőtáborról, ami több mint 50 hektáron terül el a Sz abadsághegyen. Menjünk vissza 1989 nyarára, közepére. Mint tudjuk, akkor a KISZ megszűnt, az úttörőszövetség pedig önállósodott, önálló társadalmi szervezetté alakult át. És most elérkezünk a problémához, a mértéktartáshoz és az igazságérzethez. A magyar állam tulajdonát képező ingatlant, a volt csillebérci úttörőtábort, a több mint 50 hektárt a DEMISZ ingyen ajándékozta a Magyar Úttörők Szövetségének, és a tulajdonváltozást a fővárosi kerületek földhivatala bejegyezte. Így az úttörők szövetsége tulajdonos sá vált. Ismét hangsúlyozom: ingyen. Tisztelt Képviselőtársaim! El tudják Önök képzelni, hogy Budán, a Szabadsághegyen, a XII. kerületben 50 hektár terület mennyit ér? Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt háborogni kezdenénk a társadalmi érdek sérelmén, tud ni kell, hogy 1989. június 22én jelent meg a Magyar Közlönyben az a törvény, amely az ilyen jellegű elajándékozásokat, tulajdonosátírásokat megtiltotta. Ezek után a KISZ, a DEMISZ és az Úttörő Szövetség lázas munkába kezdett, hisz a törvény életbelépéséi g volt egy hetük. Június 27én, kedden meg is kötötték az elajándékozási szerződést, és a Fővárosi Földhivatal példás gyorsasággal három nap alatt, pénteken bejegyezte a
